A forrásokat továbbra is azokba a régiókba irányítja, ahol szükség van az Unió többi részéhez való felzárkózásra. Magyarország hátrányba kerül más országokkal, főként a déli államokkal szemben, ahol a gazdasági felzárkózás nem volt olyan gyors a válság után, mint a mi térségünkben és rosszabbul állnak a fiatalkori munkanélküliség területén.
Az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap által finanszírozott beruházások zöme olyan szakpolitikai célkitűzésekre összpontosít, mint például az innováció, a kisvállalkozások támogatása, a digitális technológiák fejlesztése és az ipari modernizáció, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, körforgásos gazdaság felé történő elmozdulás és az éghajlatváltozás elleni küzdelem.
A kohéziós politika mindegyik régió fejlesztésébe forrásokat ruház be és testre szabottabb megközelítést biztosít a regionális fejlesztéshez. A növekedés vagy a jövedelem terén továbbra is lemaradásban lévő – főként dél- és kelet-európai – régiók a jövőben is jelentős uniós támogatásban részesülnek.
A magyarországihoz hasonló nagyságrendű vágásra számíthat több kelet-közép európai tagállam, így Lengyelország, Csehország, Észtország és Litvánia is.
Rugalmasabbak és világosabbak, rövidebbek és kevésbé bürokratikusak lesznek a szabályok, hogy könnyebben lehessen a pénzeszközökhöz hozzáférni.
A Bizottság hét uniós alap vonatkozásában egységes szabálykönyvet javasol. Az új keret a hosszú távú beruházási tervezéshez szükséges stabilitást ötvözi az előre nem látható szükségletekhez való rugalmas alkalmazkodás képességével.
(europa.eu)
