Véglegesnek látszik Nagy-Britannia kilépése (néhány napja az EU egyik legfontosabb támogatója is távozott Theresa May kormányából) ezzel pedig az Unió költségvetésének egyik legnagyobb befizetője távozik. Becslések szerint évente 12-14 milliárddal csökkenhetnek ennek következtében az uniós bevételek, ezért korábban már felröppentek tervek arra nézve, hogy csökkenteni kellene bizonyos támogatásokat, szakértők elsősorban Lengyelországot és hazánkat említették a vesztesek között.
Az Európai Bizottság május másodikán bemutatott tervei szerint azonban nemhogy csökkenne, éppen nőni fog az uniós büdzsé a következő, 2021-ben kezdődő költségvetési ciklusban. A Günther Oettinger uniós biztos által bemutatott tervezet a jelenlegi 1090 milliárd euró helyett 1279 milliárd euróval számol bevételi oldalon 2021 és 2027 között.
A növekedés számszerűen nagynak tűnik ugyan, a gyakorlatban azonban követi az Unió elmúlt években növekedő gazdaságát, a költségvetés az előző ciklushoz hasonlóan az EU GDP-jének 1,114 százalékát teszi ki. Ugyanakkor bizonyos megszorításokra is sor kerül: a kohéziós alapok 7, míg az agrártámogatások 5 százalékkal csökkenhetnek.
A kieső bevételeket a növekvő tagállami befizetések – ennek mértéke még nem tisztázott – illetve egy új adófajta, a plasztikadó bevezetése pótolhatja, amelyet környezetvédelmi járulékként műanyag termékekre, így szatyrokra, csomagolóanyagokra, stb. vetnek ki majd. Fontos újdonság lesz, hogy Brüsszel a jogállamiság bizonyos formáihoz, így például a független bíróságok meglétéhez kötné a költségvetés bizonyos kifizetéseit a tagállamok esetén. Ez különösen Budapestnek és Varsónak kellemetlen hír.
