A kampányban a hivatal mellett a szellemitulajdon-tudatos vállalkozások márkanagykövetként segítenek, hogy az élelmiszeripar szereplői megismerjék, milyen oltalmak segítségével érhetnek el akár több tízmillió forintos hasznot.
A PICK, a Szerencsi Bonbon, az Etyeki Kúria és a Szarvasi Mozzarella olyan vállalkozások, amelyek a megszerzett oltalmaknak is köszönhetik a piacon betöltött részesedésüket. Az élelmiszeripari szektorban a nagyvállalatok körében elterjedt a szellemitulajdon-védelem, a nagyobb cégek 60 százaléka rendelkezik valamilyen oltalommal. Ez a szám a kkv-szektorban kevesebb, mint 9 százalék, annak ellenére, hogy az oltalommal rendelkező vállalkozások 54 százaléka tapasztalt határozott pozitív hatást a jog bejegyzését követően. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának célja, hogy segítse az élelmiszeripari vállalatokat, hogy azok felismerjék, hogyan tudják megóvni egyediségüket, hogyan védekezhetnek a hamisítóktól és szerezhetnek monopoljogot, ami segíthet befektetőket szerezni.
“Vizsgálataink szerint egyetlen oltalom használata már mintegy 10 százalékos növekedési többletet jelent, az oltalmak együttes használata pedig akár 30 százalékkal is növelheti a vállalkozásoknak gazdasági növekedési esélyeit. Miért? Mert monopoljogot ad, véd a hamisítás ellen, felhasználási jogot is lehet értékesíteni, a cég vonzóbb a befektetők számára. Sokszor kapjuk meg azt a viszontválaszt a vállalkozásoktól, hogy egyrészt nem értem a folyamatát, másrészt drága a procedúra és a fenntartása is. Az SZTNH éppen azért van, hogy segítsen eligazodni a bejelentési folyamaton, másrészt vannak nagyon jó hazai és uniós támogatások is, amelyek a szellemitulajdon-bejelentéseket részben vagy teljes egészében finanszírozzák” - emelte ki a kampány indulása kapcsán Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke.
Bognár Lajos országos főállatorvos, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára hozzátette, Magyarországon a szellemi tulajdon védelme terén az a fajta tudatosság, ami termékhez és technológiához kötődik, egyelőre kevés vállalkozás esetében van meg: “Élelmiszeripari tekintetben a magyar termékek 11 ezer védjeggyel rendelkeznek. Ausztriában, ami hasonló nagyságrendű és gazdaságú ország, 33 ezer élelmiszeripari védjegy van. Hogy megérthessük a szellemitulajdon-védelem fontosságát, ne legyünk restek hozzáértő segítségét kérni, mert ezzel a saját sikerességünket és a magyar gazdaságét is elősegítjük.”
Milyen oltalmi típusok léteznek?
Tevékenységi körtől függően számos különböző oltalmi típus közül választhat az, aki szellemi tulajdona védelme mellett dönt: védjegy, formatervezési mintaoltalom, szabadalom, gyártási titok, földrajzi árujelző, használatiminta-oltalom, szerzői jog. A legelterjedtebb forma a védjegy bejegyzés, amely ezzel fontos brand-elemmé, szimbólummá válik, amivel a vásárló azonosítja a márkát. A jól ismert, több mint 150 éves PICK 1951-ben védette le márkanevét. Védelmük ugyanakkor kiterjed az olyan üzleti titkokra is, mint a ma már egész évben gyártható téliszalámi gyártástechnológiája és -folyamata, valamint a féltve őrzött, máig változatlan PICK téliszalámi receptúrája.
A szellemi tulajdon védelme akár országhatárokon is átívelhet: a PICK-nek például számos nemzetközi és közösségi védjegye van számontartva –- közötte a logós celofán a térbeli nemzeti színű spirállal –-, valamint és egy földrajzi árujelző is, a „szegedi téliszalámi”, amely 2012-től EU-s oltalom alatt áll.
Az Etyeki Kúria szó- és ábrás védjegyekkel egyaránt ellátta termékeit, rendezvényeit, de még rajongói klubját is. A védjegyhasználat náluk a márka értéknövelésén túl biztonságot és növekedési perspektívát jelent. Egy borászatnál az oltalom adta lehetőségek a névhasználatban igen fontosak lehetnek, egész termékcsaládok sorsa dőlhet el azon, hogy például a termék nevét időben levédetik-e.
Milyen előnyökkel jár az oltalomszerzés?
Az oltalmazással az egyediség, a megkülönböztethetőség, a minőségi garancia a vállalkozást és a vásárlót egyaránt védi. Ezzel a vállalkozás számára monopoljogot teremt az adott termék vagy szolgáltatás értékesítésében, továbbá véd a hamisítók és másolók ellen. A szörpjeiről ismert SPÁJZ és a Vászolyi Sajtmanufaktúra például elsősorban a hamisítóktól akarja magukat és vásárlóikat védeni, a konkurenciától egyértelműen elkülöníteni.
A szellemi tulajdon jogi védelmével egy vállalkozás nem csupán a termékeit vagy szolgáltatásait értékesíti, hanem azok felhasználási jogát is. Egyértelmű tendencia, hogy a befektetők számára is sokkal vonzóbbak az oltalmakkal rendelkező vállalkozások. Nem elhanyagolható szempont, hogy támogatásokat és adókedvezményeket is igénybe vehet az a cég, amely erről is gondoskodik.
Az elmúlt évek egyik legismertebb hazai védjegyekkel kapcsolatos híre volt, amikor a Nestlé Hungária 2021 év végén Szerencs városnak adományozta a magyar háztartások egyik kedvencének számító Szerencsi kakaópor védjegyének tulajdonjogát. Ennek köszönhetően a Szerencsi Bonbon Kft. 2022-től gyárthatja és forgalmazhatja a cicás logóval ellátott több mint 90 éves múltja során folyamatos népszerűségnek örvendő Szerencsi kakaóport. Ez a lépés is mutatja, hogy milyen erős monopoljogot jelent akár a gyártásnál is, ha egy terméket időben levédet a tulajdonosa.
A gazdasági és jogi előnyök mellett mindenképp érdemes a kommunikációs és marketing előnyöket is figyelembe venni. Az oltalom erősítheti a márkahűséget. A Szarvasi Mozzarella minden új termékét levédeti 2004 óta. Fontos számukra, hogy a vásárlók könnyen megtalálják termékeiket az üzletek polcain, könnyen elkülönítsék azt a konkurenciáétól. Egyértelműen úgy látják, hogy az oltalomszerzésnek köszönhetően nőtt a márkaértékük, nőtt a cég piaci részesedésük és forgalmuk is.
A tudatos vásárlók körében kifejezetten fontosak a védjegyek és oltalmak, hisz minőségi garanciát jelentenek, így értéknövelő hatással bírnak. A vásárlók meglepően magas arányban (70 százalék) utasítják el a hamisítványok vásárlását, és azzal is nagyon sokan (78 százalék) tisztában vannak, hogy a hamisítványok vásárlásával ártanak vállalkozásoknak.
