A külföldre utazók több mint fele továbbra sem gondoskodik megfelelő utasbiztosításról, mert szerintük a bankkártyákhoz kapcsolódó utasbiztosítás, illetve a kiváltott Európai Egészségbiztosítási Kártya mellett nincs szükség további fedezetre - közölte a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) az MTI-vel.

Az ügyfeleknek immár 16 százaléka az utazás napján vásárolja meg utasbiztosítását a Netrisk.hu statisztikái szerint. Ez esetben viszont az sem mindegy, hány órakor kötöttük a szerződést.

Bár a hazai utazási irodák tevékenysége kapcsán fogyasztóvédelmi szempontból kirívó szabálytalansággal ritkán találkozunk, az utazási csomagok esetében érdemes néhány fontos szempontot szem előtt tartani.

2016-ban naponta egy főre átlagosan 580 forintért kötöttek utasbiztosítást a külföldre készülő ügyfelek, ami tavalyhoz képest 7 százalékos átlagdíj-növekedést jelent. A kötések 40 százaléka az utazást megelőző napon, további 14 százaléka az utazás napján született. A síelni indulóknak – elsősorban a magasabb mentési és ellátási költségek miatt – a teljes átlagnál több mint 30 százalékkal magasabb díjat, napi 760 forintot kell átlagosan kifizetniük, többnyire (75 százalékban) ausztriai síutakra – derül ki a Netrisk.hu összesítéséből.

Kockázatos vakon megbízni a bankkártyás utasbiztosításokban külföldön, ezek többségét ugyanis valamilyen módon, például egy kinti vásárlással be kell élesíteni ahhoz, hogy működjön a szolgáltatás – állítja a CLB független biztosítási alkusz cég. De van olyan bank, amelyiknél előre be kell jelenteni a kiutazást, mert csak így lép életbe a pluszszolgáltatás, amely egyébként sokkal szűkebb körű fedezetet nyújt a balesetekre, mint egy külön kötött utasbiztosítás. Évente több millió magyar utazik külföldre, de csak minden harmadiknak van valamilyen biztosítása.

Ha nyár, akkor utazás. Persze nemcsak ilyenkor hatalmas a forgalom a repülőtereken: 2015-ben 3,5 milliárd utast számoltak össze világszerte. Nem csoda, hogy ennyi poggyász viszonylatában előfordul, hogy a bőrönd sérül, késik vagy elveszik: az elkeveredett poggyászok száma tavaly elérte a 23,1 milliót.

Továbbra is alacsony szinten, 40 százalék körül alakul azoknak az aránya, akik utasbiztosítással indulnak külföldi utazásra. Ezt az arányt a biztosítók egyedi termékekkel igyekeznek növelni, idén például már megjelent az egyedi Foci EB, illetve olimpiai biztosítás is a kínálatban.

Az utóbbi években ugyan jelentősen nőtt azoknak az aránya, akik biztosítást kötnek síelésük idejére, de a kiutazók közel fele még mindig biztosítás nélkül utazik és nincs tisztában a síelés anyagi és egyéb kockázataival.

A külföldre utazó magyarok 12 százaléka egyáltalán nem köt semmilyen utasbiztosítást nyaraláskor. Akik igen, azok – más típusú biztosítás kötésnél tapasztaltakhoz hasonlóan – több mint 30 százaléka még mindig az árak összevetése alapján dönt, de ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy a legolcsóbb megoldást keresnék, ugyanis a megkérdezettek több mint 40 százaléka a közép-árkategóriát részesíti előnyben – derül ki a Genertel legfrissebb felméréséből.

A síelés veszélyes sport, és igen sokba is kerülhet: akár egy kisebb baleset egészségügyi és mentési költsége is több száz, akár több ezer euróba kerülhet. Mégis sokan feleslegesnek gondolják az utasbiztosítást.

Megállt a korábbi díjcsökkenés a biztosítási piacon. A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (kgfb) átlagdíja 16,2 százalékkal nőtt az idén az első félévben. A casco-é 11, a lakásbiztosításé 5,5, az utasbiztosításé 2 százalékkal emelkedett egy év alatt a Netrisk.hu adatai szerint.

Idén is népszerűek a tengerpartok a magyarok körében. Nem árt azonban vigyázni: külföldön egy egyszerű rosszullét, vagy ambuláns kezelés is több tíz vagy százezer forintos költséget jelenthet, komolyabb esetekben pedig akár milliókra is rúghat a számla, egy megrongálódott adathordozó miatt pedig nyaralási fotóink elvesztése okozhat felbecsülhetetlen eszmei kárt, vagy több tízezres adatmentési költséget.