Síelni megy? Akkor többet fizet

2016-ban naponta egy főre átlagosan 580 forintért kötöttek utasbiztosítást a külföldre készülő ügyfelek, ami tavalyhoz képest 7 százalékos átlagdíj-növekedést jelent. A kötések 40 százaléka az utazást megelőző napon, további 14 százaléka az utazás napján született. A síelni indulóknak – elsősorban a magasabb mentési és ellátási költségek miatt – a teljes átlagnál több mint 30 százalékkal magasabb díjat, napi 760 forintot kell átlagosan kifizetniük, többnyire (75 százalékban) ausztriai síutakra – derül ki a Netrisk.hu összesítéséből.

2017. január 19.

Piac&Profit

Télen a síutak, tavasztól őszig a fapados repülőjáratok által kínált bőséges lehetőségek miatt egyre nő a hosszú hétvégékre korlátozódó utazások gyakorisága: 2014-ben az utasbiztosítási szerződések 35, 2016-ban már 39 százaléka szólt 3-5 napra. A négynapos mellett a 8 napos utazások a leggyakoribbak: továbbra is a hetes turnusokra jellemző 8 nap/7éjszaka rendszerhez igazodik az utasbiztosítások közel 15 százaléka.

Folyamatosan nő azok aránya, akik utasbiztosításukat az interneten kötik meg: a Netrisk.hu várakozása szerint 2016 végére az összes hazai utasbiztosítás mintegy 40 százaléka már e csatornán keresztül jön létre. Mindez jelentősen lerövidíti a kötési határidőket: korábban a biztosítók fiókjaiban és az utazási irodákban gyakran már több hónappal az indulást megelőző hónapokban megkötötték az utasbiztosítást, a tavalyi adatok szerint az interneten a kötések több mint 40 százaléka az utazást megelőző napon, további 14 százaléka pedig magán az elutazás napján születik meg.

„Az utazás napján megkötött utasbiztosítás teljesen azonos fedezetet biztosít az ügyfelek számára, ám ilyenkor jellemzően már csak bankkártyával teljesíthető a díjfizetés. Az utolsó pillanatban szerződést kötőknek érdemes figyelembe venni, hogy több biztosító utasbiztosítása esetén a szerződéskötés pillanatában még magyarországi területen kell tartózkodni”– hívta fel a figyelmet Cseh Anett, a Netrisk.hu üzlet- és termékfejlesztési vezetője.

Ár alapján, de nem a legolcsóbbat választjuk

A külföldre utazó magyarok 12 százaléka egyáltalán nem köt semmilyen utasbiztosítást nyaraláskor. Akik igen, azok – más típusú biztosítás kötésnél tapasztaltakhoz hasonlóan – több mint 30 százaléka még mindig az árak összevetése alapján dönt, de ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy a legolcsóbb megoldást keresnék.

Harmadával drágulnak a síbiztosítások

Miközben az utasbiztosítások átlagdíja tavaly 580 forint volt, a síelni indulóknak átlagosan 31 százalékkal kell többet fizetni ezért a szolgáltatásért. A 760 forintra rúgó magasabb átlagos napi díjat a síelésben, snowboardozásban rejlő nagyobb kockázat, illetve a magasabb mentési költségek is indokolják. A téli sportot űzők alig 2 százaléka keresi az utasbiztosításokban a felelősségbiztosítási szolgáltatást, holott külföldön egyre inkább kezd elterjedté válni, hogy a síbalesetben ártatlan fél a baleset okozóján utólag behajtja orvosi ellátásának költségeit. Akinek nincs biztosítása annak bizony milliókba is kerülhet egy síbaleset!

A síbiztosítást kötők 75 százaléka Ausztriába utazik síelni, miközben 9 százalék a szlovákiai, további 4-4 százalék pedig az olasz vagy francia sípályákat veszi célba. A síelők átlagéletkora 32 év, a síutakra az idei szezonban átlagosan 5 napos utasbiztosítást kötnek az ügyfelek.

Ne bízzunk vakon az utasbiztosításban

Kockázatos vakon megbízni a bankkártyás utasbiztosításokban külföldön, ezek többségét ugyanis valamilyen módon, például egy kinti vásárlással be kell élesíteni ahhoz, hogy működjön a szolgáltatás – állítja a CLB független biztosítási alkusz cég. De van olyan bank, amelyiknél előre be kell jelenteni a kiutazást, mert csak így lép életbe a pluszszolgáltatás, amely egyébként sokkal szűkebb körű fedezetet nyújt a balesetekre, mint egy külön kötött utasbiztosítás. Évente több millió magyar utazik külföldre, de csak minden harmadiknak van valamilyen biztosítása.