Egy tartalmilag hiányos álláshirdetés a cég hatékonyságának többet árt, mint használ. Elsősorban nem is azzal, hogy nem lesz rá jelentkező, sokkal inkább azzal, ha lesz – figyelmeztet dr. Tomka Barnabás, humánerőforrás menedzser.

A munkaköri leírás létezése önmagában még nem garancia semmire, de megléte esetén is tartogathat meglepetéseket. Most az vizsgáljuk meg szintén öt pontba gyűjtve, hogy a munkáltatónak mire érdemes figyelnie az általa alkalmazott munkaköri leírások kapcsán.

A munkaköri leírás létezése önmagában még nem garancia semmire; de kevesen tudják, hogy megléte esetén is csapdákat rejt(het) a munkavállalóra nézve – figyelmeztet szakértőnk, dr. Tomka Barnabás.

Audi, Spar, Tesco. Vajon mi a közös ezekben a cégekben? Első ránézésre talán nem túl sok. Magyarországon is jelen lévő, külföldi tulajdonú multinacionális vállalatok, ami még nem nevezhető komoly hasonlóságnak. Ha viszont kiegészítjük azzal, hogy Magyarországon is jelen lévő, külföldi tulajdonú multinacionális vállalatok, amelyek legutóbb olyan kifejezések kíséretében kerültek be a hazai médiába, mint sztrájk, leépítés és kivonulás, akkor máris szembetűnő a hasonlóság.

Az elmúlt években tapasztalt, Magyarországon mindeddig példanélküli munkaerőhiány több szempontból is a humán erőforrásra és annak értékére irányította a cégvezetők és menedzsmentek figyelmét. A cégek és HR-esek több évtizede tartó kényelmes és kiváltságos pozíciója hirtelen megbillent, és alig egy-két év alatt feje tetejére állt minden. A humán erőforrás gazdálkodás, ezzel együtt pedig a cégvezetés is új kihívásokkal szembesült. Az addig jól bevált módszerek és mechanizmusok hasznavehetetlenné és elavulttá váltak, a jól bejáratott csatornák és források már nem ontották vég nélkül az új munkaerőt. Az új problémák, új megoldásokat hívtak életre - véli dr. Tomka Barnabás humánerőforrás-optimalizálási szakértőnk.

Március elején hozták nyilvánosságra a 7. PWC Magyarországi Vezérigazgató Felmérés 2018 eredményeit és az azokból levont következtetéseket. Érdekesek az ilyesféle felmérések, ezeket a magam részéről érdeklődéssel, ám kétkedve fogadom. Érdekes olvasni, hogy – ugyan név nélkül és nem beazonosítható cégek vezetőjeként – egyes számú vezetők mit gondolnak bizonyos kérdésekről. Ugyanakkor éppen a névtelenség és a be nem azonosíthatóság miatt kétkedéssel is fogadom ezeket a válaszokat, az azokból levont, levonható következtetéseket, mindazok értékét és súlyát.