Az agglomeráció reneszánszával, majd a balatoni ingatlanpiac felpezsdülésével párhuzamosan a főváros népszerűségének folyamatos csökkenése az elmúlt közel két év egyik legmeghatározóbb trendje az ingatlanpiacon. Annak ellenére, hogy 2020-ban tizenhat éves rekordot döntött Budapesten a vándorlásból származó lakosságszám csökkenés, az élet egyáltalán nem állt meg a főváros ingatlanpiacán. A kerületeken belül 43 ezer, míg a kerületek között közel 58 ezer fő változtatott állandó lakóhelyet az év folyamán és a számok alapján a legnagyobb forgalmat a XI. kerület könyvelhette el.

A budapesti bérlakáspiacon a belvárosban továbbra is az Airbnb-n keresztül történő pár napos kiadás a jellemző, ami ezekben a kerületekben a szűkebb kínálat miatt jelentősen felvitte a lakásbérleti díjakat, így a hosszú távú bérlés ezekben a kerületekben sokak számára megfizethetetlenné vált.

Az Otthon Centrum felmérése szerint, amíg az első félév során a fővárosban 1700–2700 Ft/m2/hó között béreltek hagyományos téglaépítésű lakásokat, és kis szerencsével már 80-90 ezer forinttól lehetett albérletet kapni, addig a felvételi pontszámok kihirdetését követően a legkedveltebb városrészek – a VI., IX. és XIII. kerület – árai elérték, sőt meghaladták a 3000 Ft/m2/hó értéket. Elfogadható, átlagos állapotú, téglaépítésű lakást a belső városrészekben ma már esélytelen havonta 100-110 ezer forintnál olcsóbban bérelni Budapesten.

Tavalyhoz hasonlóan idén is az I. és V. kerületben a legjobb lakni, de élmezőnyben van továbbra is a VI., II., és XII. is a fővárosban. A vidéki nagyvárosoknál változás történt 2016-hoz képest, idén Veszprémben, Szekszárdon és Egerben a legkellemesebb lakni – derült ki az Otthon Centrum másodszorra publikált „életminőség-indikátora” alapján. Ha ezt a mutatót összevetjük a lakásárakkal, akkor nem meglepő módon hasonló rangsort kapunk: a főváros belső kerületeinek a lakásárai a legmagasabbak az országban.