Utólag akár milliónyi, érzékeny adatot tartalmazó elektronikus dokumentumot is módosíthatnak büntetlenül, mivel a szakértők szerint akár már 6 hónapon belül feltörhetik a világ egyik legelterjedtebb kriptográfiában alkalmazott algoritmusát, az SHA-1-et. Magyarországon is számtalan szervezet és vállalat állt át a költségtakarékossági, kereshetőségi és dokumentumtárolási szempontból a papíralapú nyilvántartásoknál jobb megoldást kínáló elektronikus archiválásra: az algoritmus elterjedése miatt, becslések szerint, jelenleg hazánkban százmilliós nagyságrendű a veszélyeztetett dokumentumok száma. Amennyiben a szervezetek nem gondoskodnak időben a dokumentumok védelméről, akár több millió forintos károkat is kockáztatnak.

Az adóhatóság adóügyekben elektronikus úton is küldhet hivatalos iratokat a cégeknek. Milyen iratokat küldhetnek így? Miként történik a kézbesítés, és mi történik, ha nem vesszük át az iratot?

Nem a megtakarítás, nem a hatékonyság és nem is a környezetvédelem a legfontosabb vállalati szempontok a digitális irodával szemben. A szabályoknak való megfelelés mindennél fontosabb. Pedig az elektronikus iratkezelés tényleg zöldebb és ami még fontosabb: olcsóbb is.