Az OECD Transzferár Irányelvek év elején megjelent X. fejezete a pénzügyi tranzakciók transzferárazásával kapcsolatban tartalmaz iránymutatásokat, azonban értelmezése számos kérdést vethet fel a cégek számára. A Deloitte transzferár szakértőinek segítségével összefoglalta az új fejezettel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

Az Írisz Office szakértői bemutatják, milyen adatok szükségesek a bankszámlanyitáshoz.

Az Európai Unió nemcsak a GDPR, vagyis az adatvédelem bizonytalanságait és már-már horrorisztikus büntetési tételét hozta magával, de az üzleti életben hasznos kezdeményezések is napvilágot láttak. Igaz, ez nem olyan felkapott téma, hogy a csapból is ez folyjon, de a GDPR mellett más rövidítéseket is érdemes megismernünk. Ez a BRIS és az EUID. Mik ezek, és mire jók?

Mindenki számára kedvező jogszabályt fogadott el a napokban az Országgyűlés, mely júliustól könnyebbé teheti mind a magánszemélyek, mind pedig a társaságok adminisztratív teendőit.

A hazai vállalkozások jelentős részénél továbbra is alapvető hiányosságok vannak a kötelezően bejelentendő, közhiteles adatbázisokban tárolt céges adatokban. A hiányzó adatok miatt különböző szankciókkal és jelentős pénzbírsággal sújthatják a cégeket, illetve adott esetben a vezető tisztségviselőt is.

Elektronikus közokiratként is lekérdezhető a cégkivonat a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium online céginformációs rendszeréből, így ezért nem kell már cégbíróságra menni

Módosulhat a cégek beszámolóinak letétbe helyezése, az erről szóló jogszabály tervezete a kormány honlapján jelent meg. A tervezet szerint amennyiben egy társaság beszámolójában szereplő cégadatok nem egyeznek meg a cégbírósági adatokkal, a beszámoló nem tehető közzé, ellenben ha a társaság a hibás beszámolóját utóbb – kijavításra – visszavonja, akkor a rossz és a jó beszámoló is megtekinthető lesz a céginformációban.