A közjegyzőnél készített végintézkedésnek számos előnye van a „házilag megírt végrendelettel” szemben.  A közjegyző közreműködésével kiküszöbölhetjük azokat a formai és tartalmi hiányosságokat, melyekre hivatkozva az örökösök megtámadhatják azt a hagyatéki eljárás során. A közjegyzői okiratba foglalt végrendelet további előnye, hogy a végrendelkezés tényét minden esetben bejegyzik a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába, így majd a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző is tudomást szerez róla, valamint ezáltal a végrendelkező végakarata is érvényesül.

A házastársak kizárólag írásban, és csak a házassági életközösségük fennállása alatt készíthetnek közös végrendeletet. A közös végrendeletben a házastársak egyaránt rendelkezhetnek a közös, illetve a különvagyonukról, valamint a házasságot megelőzően szerzett vagyonukról is. A közös végrendeletre egyedi szabályok vonatkoznak: hatálytalanná válik, ha a végrendelet megtétele után a házaspár életközössége megszakad és egyikük haláláig nem áll helyre, akkor is, ha hivatalosan nem váltak el. Szintén hatálytalanná válik a közös végintézkedés – hacsak a közös végrendeletben ettől eltérően nem rendelkeznek –, amennyiben a megtétele után a végrendelkezőknek, vagy egyiküknek gyermeke születik, vagy gyermeket fogadnak örökbe. Ennek indoka elsősorban az lehet, hogy a gyermek léte megváltoztathatja a házastársak elgondolását vagyonuk háramlásáról haláluk esetére.

Az egyik fél nem tudja egyoldalúan módosítani vagy visszavonni a közös végrendeletet akkor, ha ezt a végintézkedésben kizárták vagy arra a másik végrendelkező értesítése nélkül került sor.