Az EU és az OECD a trend élén

Európában, illetve a fejlett ipari államokat tömörítő OECD-ben tavaly is a csökkentés maradt a trend.

Az Európai Unió tagállamainak átlagos adószintje 32.53%-ról 31,68 %-ra csökkent egy év alatt (2001-ben még 33.68% volt az átlag). Az OECD-átlag ugyanakkor egy év alatt 30,79%-ra esett a tavalyi 31.39%-ról. Jelentősen, 6%-kal csökkent az adó Belgiumban (40,17%-ról 33,99%-ra), és kisebb mértékben Olaszországban (40,25%-ról 38,25%-ra). Németországban ugyanakkor mintegy 1,5 %-kal (38,26%-ról 39,58%-ra) nőtt az adó. Írország, a terveknek megfelelően, 16%-ról 12.5%-ra szállította le a nyereségadót, ezzel megőrizte a legalacsonyabb adószintet az EU és az OECD államai között. A környező államok közül nem változott az adó Csehországban (31%), Szlovákiában és Romániában (egyaránt 25%), Oroszországban (24%), Horvátországban (20%), míg Lengyelország 28%-ról 27 %-ra csökkentette az adót.

Az uniós tárgyalások, a várakozásoknak megfelelően, kedvezőtlenül hatottak a magyarországi adókedvezmények rendszerére. A harmonizáció szellemében csökkenteni kellett a termelő cégekre vonatkozó kedvezményeket, és fokozatosan meg kell szüntetni az off-shore-státusz lehetőségét. (2003. januártól a cégek nem regisztrálhatják magukat off-shore társaságként Magyarországon – a már működők 2005 végéig működhetnek off-shore cégként.)

„Bár a 18%-os társasági adóval Magyarország továbbra is versenyképes szinte valamennyi európai országgal szemben, érdemes lenne mérlegelni a további csökkentés lehetőségét,” véli Michael Glover, a KPMG adóosztályának partnere.
Ugyanakkor nem a társasági adó szintje a legfőbb szempont a külföldi befektetőknek. A legtöbb Magyarországon működő társaság számára sokkal nagyobb nem terhet jelent a helyi iparűzési adó, vagy az alkalmazottak keresete alapján fizetett társadalombiztosítási járulék.

„A külföldi befektetők számára a helyi iparűzési adó gyakran bosszantó meglepetés: bár a legfeljebb 2%-os adószint alacsonynak tűnik, az adóalap jelentős mértéke miatt a tényleges adóteher igen nagy lehet, különösen a nem-termelő társaságok esetében. Magyarországnak tehát akkor van esélye az adózás szempontjából valóban versenyképesnek maradnia, ha rövid határidőn belül sikerül megoldást találni a helyi iparűzési adóval összefüggő dilemmákra – hangsúlyozta Michael Glover.

Ázsia és Latin-Amerika – mérsékelt változások

Az ázsiai térség országaiban alig vagy egyáltalán nem változott a társasági adó. Kivételt jelent Banglades Szingapúr és Sri Lanka, ez utóbbi államban jelentősen, csaknem 17%-kal csökkent a nyereségadó. Speciális képet mutat Kína, ahol változatlan ugyan az adó (33%), ám néhány speciális gazdasági övezetben csökkentették a külföldi cégekre vonatkozó adó mértékét.

A latin-amerikai régióban, fordult a trend: az előző évi, kismértékű emelkedés után tavaly már csökkent az adószint. Mexikó a terveknek megfelelőn megkezdte a társasági adó fokozatos csökkentését: három év alatt 35%-ról 32%-ra mérsékli a társasági adót. A vizsgált latin-amerikai államok közül Panama hajtotta végre a legnagyobb arányú (19%-os) csökkentést, míg Uruguay, az általános trenddel szemben, több mint 14%-kal emelte az adót.