A másodjára kormányt alakító Orbán Viktor miniszterelnök kabinetjének tagjai: Pintér Sándor belügyminiszter, Hende Csaba honvédelmi miniszter, Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, Martonyi János külügyminiszter, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter, Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter, Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Semjén Zsolt tárca nélküli miniszterként dolgozik a kabinetben.
Az alkotmány szerint a kormány a miniszterek kinevezésével alakult meg, amely mintegy egy órával az eskütétel előtt, a Sándor-palotában már megtörtént, amikor Sólyom László köztársasági elnök átadta az új kormány minisztereinek a kinevezési okmányokat.
Nem hagyományos
Az új miniszterelnök a kormánytagok szombati bemutatásakor a parlamentben azt mondta, hogy ezért nem a hagyományos ágazati rendben szervezték meg a leendő magyar kormány munkáját, hanem a politikai vezetés logikája és a leendő politikai vezetők személyes felelősségének elve mentén.
A kormány tagjai
- Orbán Viktor, miniszterelnök
- Dr. Fazekas Sándor, vidékfejlesztési miniszter
- Fellegi Tamás, nemzeti fejlesztési miniszter
- Hende Csaba, honvédelmi miniszter
- Martonyi János, külügyminiszter
- Matolcsy György, nemzetgazdasági miniszter
- Dr. Navracsics Tibor, közigazgatási és igazságügyi miniszter
- Pintér Sándor, belügyminiszter
- Réthelyi Miklós, nemzeti erőforrás miniszter
- Semjén Zsolt, tárca nélküli miniszter
Életrajzok, egyéb információk a kormanyszovivo.hu-n.
261 igen
A Ház egy szavazással döntött a programról és a kormányfő megválasztásáról. A képviselők közül 261-en igennel, 107-en nemmel szavaztak, tartózkodás nem volt. Igennel szavazott 225 fideszes, 36 KDNP-s képviselő, nemmel voksolt 54 szocialista, 40 jobbikos és 13 LMP-s képviselő. A szavazástól 18 képviselő maradt távol. A kormányfő ezt követően a történelmi zászlók előtt letette esküjét, majd a képviselők elénekelték a Himnuszt. Az esküokmány aláírása után Orbán Viktornak gratuláltak a parlamenti pártok elnökei, illetve frakcióvezetői, ezután az új kormányfő a páholyba ment, ahol Sólyom László köztársasági elnökkel is kezet fogott. A kormányprogram elfogadásához és a miniszterelnök megválasztásához az országgyűlési képviselők több mint felének, azaz 194 képviselőnek, az igen szavazatára volt szükség.
Az ülésen jelen volt az államfő mellett Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke, Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Mádl Ferenc volt köztársasági elnök és felesége, az új miniszterelnök családja, Bajnai Gordon volt miniszterelnök, korábbi kormányfők, házelnökök és miniszterek, közméltóságok, a történelmi egyházak vezetői, a határon túli magyar szervezetek képviselői, a hazai kisebbségek szervezeteinek képviselői, a diplomáciai képviselet tagjai, valamint az Európai Parlament magyar képviselői.
3 fejezetben
Az Országgyűlésnek egy hete benyújtott Nemzeti Együttműködés Programja című országgyűlési határozatról összesen tíz órában vitáztak a képviselők a héten. A 85 oldalas dokumentumnak az előszó mellett három nagy fejezete van: a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata, a Nemzeti Együttműködés Rendszere és a Nemzeti ügyek. Utóbbi öt témára oszlik: a gazdaság talpra állítására, a rendre, az egészségügy megmentésére, a szociális biztonság megteremtésére, valamint a demokratikus normák helyreállítására. Orbán Viktor a programhoz írt előszavában hangsúlyozza: számára a XXI. században a modern kormányzás mottója úgy hangzik: a győztesnek nem igaza, hanem feladata van; "a győztestől nem azt várjuk, hogy bizonygassa az igazát, hanem azt, hogy tegye a dolgát, teljesítse a feladatát". A családok megerősítését, a gyermekvállalás elősegítését, az otthonteremtés és lakhatás támogatásának területén a dokumentum fontos célként jelöli meg a fogyatékossággal élők helyzetének javítását, a cigányság körülményeinek jobbítását, társadalmi beilleszkedésük elősegítését, a nyomor enyhítését, az idősek biztonságát.
A program szerint az új kormány nemzeti ügynek tekinti, hogy a leköszönő kormány számoljon el az adófizetők pénzével, az EU-ból érkező támogatásokkal, az állami gazdasági társaságok működésével és pénzügyi támogatásaival. Leszögezi, hogy a szocialisták elszámoltatásának fontos eszköze a társadalmi nyilvánosság. A kormányprogramban az szerepel a jelenlegi népegészségügyi helyzet az ország versenyképességét is jelentősen veszélyezteti, ezért kiemelt cél a lakosság egészségi állapotának javítása és a területi különbségek csökkentése. Magyarországon jelenleg GDP-arányosan egy százalékkal, közel 300 milliárd forinttal kevesebb pénz jut az egészségügyre, mint szomszédainál, ezért az új kormányzati ciklus során cél, hogy ez az arány javuljon.
A dokumentum gazdasági fejezete tíz év alatt egymillió új, adózó munkahely megteremtésének ígéretére épül, abban a Fidesz-KDNP-kormány vállalást tesz az adó- és bürokrácia egyszerűsítésre, arra, hogy bevonja a vállalkozásokat a jogszabályalkotásba, és hogy nyugat-európai szintre viszi le a forintkamatokat. A dokumentum rögzíti, hogy az elmúlt nyolc év kudarcaira, gazdasági és társadalmi versenyképesség hanyatlását előidéző kormányzati politikájára a Fidesz kormányzati válasza a joguralomra, a kiszámíthatóságra, az elszámoltathatóságra, a felelősségre, az írott jogszabályok és az íratlan erkölcsi parancsok mindenkori tiszteletben tartására, a felelősségteljes politizálásra és az emberek iránt érzett felelősségtudatra épül.
Orbán Viktor szerint az áprilisi országgyűlési választásokon megköttetett az új társadalmi szerződés, a törvényhozás megbízatása pedig az, hogy a következő négy évben alkossa meg az ország új alkotmányát.
