A Nielsen riportja az online kiskereskedelem erőteljes előretörési trendjét mutatja a prémium termékkategóriák tekintetében, amelyből mind nagyobb szeletet hasítanak ki a helyi webshopok (Európában a fogyasztók 45%-a voksol a helyi kereskedőre; itthon pedig a prémiumtermék-vásárlók egyharmada).

A hagyományos boltok emellett őrzik bástyáikat: 100-ból 81 magyar még mindig itt vásárolja meg a vágyott minőségű terméket, ezzel szemben az öreg kontinensen ez „csupán” a fogyasztók épphogy háromnegyedére igaz. Érdekesség, hogy a magyarok 8 százaléka akár repülőre is ül, hogy beszerezze a maga külföldi „prémium cuccát”, ami még mindig a globális átlag (15%) nagyjából fele, igaz, az európai átlagtól (13%) nem marad el kirívó mértékben.

A prémium szóhoz a fogyasztók legfőképp a kimagasló minőséget (56%), a teljesítményt (51%), a dizájnt (43%), a termékélményt (42%) és a márkát (42%) kapcsolják. Ötből kettő globális átlagfogyasztó (41%) hajlandó többet fizetni a „bióbb” vagy csak természetes összetevőkből álló termékekért. A fenntarthatóságot és társadalmi felelősségvállalást kidomborító termékekre is a vevők jelentős hányada (38 és 30%) hajlandó nagyobb összeget áldozni.

A hazai fogyasztók körében a prémiumtermékek fő vonzereje a kimagasló minőség vagy termékbiztonság, ezért 43 százalék hajlandó mélyebben a pénztárcájába nyúlni.

„Egy sor termékkategóriában tapasztalható a prémiumszegmensek előretörése; az olyanoké, amelyek

A magyarok leginkább kávéra/teára, ruhára/cipőre, tejtermékekre, mosószerre és testápolási termékekre hajlandók többet költeni a prémium minőség jegyében. Európában a ruha/cipő, szórakoztató elektronika, hús- és halfélék, kávé/tea és tejtermék kategóriákért hajlandók megfizetni a fogyasztók a magasabb árat.

Magyarországon legkevésbé bébiételre, fagyasztott vagy mirelit zöldségre, sós ropogtatnivalóra és ételízesítőkre (ketchup, mustár, majonéz; stb.) fordítanánk magasabb összeget prémium minőségért cserébe.