Nemcsak az életünket, a városainkat is átformálja a járvány

Lehet-e városainkat, településeinket úgy újratervezni, hogy azokat a járvány újabba támadása idejére valamiképpen felkészítsük, vagy legalábbis a tapasztalatok birtokában más irányt vegyen a városokról való gondolkodásunk?

Miből lesz pénz a választási osztogatásra?
Mit okoz az árrésstop?
Mit kellene tenni a költségvetéssel?

Online Klasszis Klub élőben Békesi Lászlóval!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi pénzügyminisztert!

2025. június 11. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A cikk eredetileg laptársunk, az Életforma oldalán jelent meg. 

Függetlenül attól, hogy képesek leszünk-e kezelni a koronavírus járvány újabb, és újabb hullámait, az emberiség ma már azzal mindenképpen tisztában van, mennyire kiszolgáltatottak vagyunk a járványokkal szemben.

Kérdés, hogy egy másfajta várostervezési szemlélettel képesek leszünk-e enyhíteni a következő nagy betegség hatásait, még mielőtt ez megtörténne? És vajon a munka világában és a mindennapi közlekedésben előállt jelentős zavarok új lendületet adnak-e a városok fenntarthatóbb, környezet barátabb szemléletű újra szabásához.

Föntről még minden rendben lévőnek tűnik. Fotó: Pixabay.com

 

A Guardian felkért négy építész céget, hogy osszák meg elképzeléseiket arról, hogy milyen elképzeléseik is vannak egy olyan városról, amely a járvány újabb fellángolása esetén is élhető és komfortos lehet.

A város legyen a bicikliseké

Ideális közlekedési eszköz. Fotó: pixabay.com

 

A 2020-as világjárvány alatt egyfajta biciklisforradalomnak lehettünk tanúi a nagyvárosokban.

A kerékpáros infrastruktúra kibővítése az olyan gépkocsiközpontú városokban, mint Moszkva, Mexikóváros vagy éppen Mumbai, a 21. század egyik legnagyobb globális városi sikertörténete volt, A Guardian által felkért egyik építész cég ennek a várostervezési gyakorlatnak a kiterjesztését javasolja.

A cég a város utcáinak „átfogó átalakítását” és a kerékpárutak hálózatának kiépítését tervezi. Olyan utcaképet vizionál a cég, ahol a társas találkozás, a vásárlás, de a munka terei is nyitottak a kerékpárral közlekedők számára; valójában az élet az utcaszinten zajlik.

Kertkapcsolat

Nem csak saját. Fotó: Pixabay.com

 

A lap által felkért várostervező cég fejlesztési elképzeléseinek felvázolásakor elsősorban a klasszikus londoni utcaképből indult ki. A város zöld területének nagy része el van zárva a nagyközönség elől, és magán-, vagy éppen előkertekbe van rekesztve. Miért ne alakíthatnák át az utcákat az otthonokat körülvevő „miniatűr zöldövezetekké?” – teszi fel a kérdést a cég.

A tervező cég elsősorban kis lépésekben gondolkodik, javaslatai között szerepel például az, hogy a kukákat ne a házak előtt tárolják, hanem kerüljenek azok valami központi helyre, az előkerteket nyissák ki a gyalogjárdák felé, bővítsék azokat további zöldfelülettel, helyezzenek ki utcai padokat, és alakítsanak ki a gyerekek számára játszó helyeket.

A cég nem javasolja az autóközlekedés felszámolását, de azt igen, hogy jobban szabályozzák az utcákon áthaladó forgalom mennyiségét.

Okosváros

Ésszel. Fotó: Pixabay.com

 

A világjárvány kitörése előtt sokféle ötlet látott napvilágot arról, miként is lehetne a valóságba is átültetni az okosváros elképzeléseket. Most a világjárvány gyakorlatilag esélyt kínál arra, hogy ezek közül az elképzelések közül néhányat a valóságban is meglehessen valósítani.

A lap által felkért építész iroda erre is tesz javaslatot.

A forgalom megfigyelése és szabályozása alkalmas lehet arra, hogy az emberek ne a csúcsforgalomban közlekedjenek, és ezáltal az is megakadályozható, hogy megfertőzzék egymást a nagy tömegben, míg a levegőminőségi adatok folyamatos figyelés pedig a sérülékeny immunrendszerrel rendelkezőket segítheti.

A Wi-Fi hozzáférés kiterjesztése segíthet a távoli vagy nomád munkavállalókat, hogy kapcsolatban maradjanak az irodai környezeten kívül is, a jobban szervezet közlekedés pedig a hatékonyabb társadalmi távolságtartás eszköze lehet.

A fejlesztések ugyan nem kapcsolódnak közvetlenül a mostani világjárványhoz, sőt, többségük már korábbi, mégis talán most jött el annak az ideje, hogy alkalmazzuk is őket.

Többfunkciójú városok

Rozsdafolt. Fotó: Pixabay.com

 

A legfőbb probléma jelenleg az, hogy a nagyvárosok többsége lakóövezetek egyfajta monokultúrájává vált, nagy piszkos ipari területekkel, rozsdaövezettel körülvéve. A „munkaterületek” napközben elfoglaltak, éjszaka pedig teljesen üresek; az lakóövezetek éppen fordítva.

A Guardian által felkért építész iroda másféle megoldást javasol: miért ne vegyíthetnénk az ipari övezeteket a lakókörnyezettel, ezáltal létrehozva a multifunkcionális városokat.

Sok új „csendes” iparág, például a technológiai startupok, a városi sörfőzdék vagy a pékségek együtt létezhetnek a lakóövezetekkel, ez a fajta térszervezés ráadásul sokkal inkább alkalmas arra is, hogy a járvány terjedését lokalizálja, helyi szinten tartsa.

Véleményvezér

Magyartól rettegnek az oroszok

Magyartól rettegnek az oroszok 

A magyar név megint szép lesz, legalábbis Ukrajnában már az.
Bajban van a pápai kórház

Bajban van a pápai kórház 

A pápai egészségügyi ellátás megbillent.
Gyönyörű autót kapott Mészáros Lőrinc neje

Gyönyörű autót kapott Mészáros Lőrinc neje 

Van itt pénz emberek, nem mindenkinek ugyan, de akinek jut, az nem panaszkodhat.
Teljes meglepetés, rekordszinten az euró népszerűsége, még Magyarországon is

Teljes meglepetés, rekordszinten az euró népszerűsége, még Magyarországon is 

Fájdalmas, hogy még Bulgária is előbb vezeti be az eurót, mint Magyarország.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo