Sokat dolgoznak a fiatal felnőttek, 43 százalékuk 8-9 órát, egynegyedük 10-11 órát, de egyötödük arról számolt be, hogy még ennél is többet, 12-14 órát tölt munkával. A fiatal felnőttek körében a napi átlag 9 és fél óra munka, s e tekintetben nagyon egyenletes képet kaptunk, alig vannak eltérések a különböző társadalmi rétegekben. Ebben a korosztályban ugyanis férfiak és nők, alacsonyan és magasan képzettek, köz- és magánszférában foglalkoztattak, budapestiek és vidékiek nagyjából ugyanannyit dolgoznak. Annyi azonban kirajzolódik, hogy a pályakezdőknek nagyobb a terhelése, mint a régebben dolgozóknak. Azok, aki csak 1-2 éve szereplői a munka világának, közel 10 órát dolgoznak naponta, akik ennél hosszabb ideje munkavállalók alig több mint 9 órát.
A dolgozó fiatalok a munkán kívüli életüket már elég differenciáltan szervezik, az átlagos 8 és fél óra alvástól és 6 óra szabadidőtől az egyes rétegek szokásai eléggé különböznek. A fővárosiak az átlagosnál kevesebbet alszanak (alig 8 órát), és többet szórakoznak (több mint 6 és fél órát naponta). Vidéken másképpen osztják be az idejüket a fiatal munkavállalók, az alvásra 8 és háromnegyed óra, a szabadidős elfoglaltságokra 5 és háromnegyed óra jut. Az iskolai végzettségnek is van hatása: minél magasabb képzettségű valaki annál több szabadidőt enged magának. A legfeljebb alapfokú végzettségűek kevesebb, mint 5 és fél órát, a középfokú képzettségűek 6 és egynegyed órát, a diplomások több mint 6 és fél órát fordítanak a napjaikból szabadidős tevékenységre.
A középiskolásoknak, az egyetemistáknak, főiskolásoknak több idejük jut pihenésre valamint szórakozásra: átlagban 9 óra 40 perc illetve 8 óra 50 perc. A tanulás napjaikból rendszerint 5 és fél órát tesz ki a kutatás eredményei szerint.
