A nemzetközi vizsgálatok azt tükrözik, hogy feltétlenül érdemes szűrővizsgálatokkal felkutatni a kiemelkedő szellemi képességekkel rendelkező gyermekeket. Egy 5.000 gyerekre kiterjedt amerikai vizsgálat azt mutatta, hogy az a 25, aki a legjobb eredményt érte el a teszteken, később az átlagosnál sokkal sikeresebb pályát futott be, minden harmadik közülük Ph.D. fokozatot szerzett, sokan lettek feltalálók.

Kép: Pixabay

Ez a vizsgálat is igazolta, hogy szervezetten kell keresni a tehetségeket, amelyek a szegényebb társadalmi környezetben legalább annyira megtalálhatók, mint a módosabb családokban – miközben a család anyagi támogatása, nemkülönben ösztönzése fontos tényező a tehetség kibontakozásában.

Egy nagy floridai iskola-körzetben a tehetség-szűrést követően 180 százalékkal

emelkedett a szegény környezetből egyetemre felvett fiatalok aránya. Százharminc százalékkal több hispán eredetű, 80 százalékkal több fekete fiatal tanulhatott tovább – míg a fehéreknél csökkent a felsőfokú oktatásra alkalmasok száma.

A davosi Világgazdasági Fórum elemzése szerint egyébként nem állja meg helyét a nézet, hogy a kiemelkedő tehetségük alapján egészen fiatalon egyetemre kerülő gyerekek magányosak, visszahúzódók lesznek. Az Edinburghi Egyetem kutatásai azt mutatták, hogy az “ifjú géniuszok” felnőtt korukban mind fizikailag, mind szellemileg az átlagosnál jobb állapotban vannak. A kutatók figyelmeztetnek arra is, hogy a gyermekkori sikeres tehetség-tesztek nem mindig jelentik, hogy a tehetség feltétlenül kibontakozik – illetve vannak későn érők, akiknek képességei csak utóbb bontakoznak ki.

Az IQ foka nem a siker egyetlen mértéke. A pszichológusok tapasztalatai szerint fontos, hogy a szülők, a család ösztönözze a fiatalt – és igen fontos a tehetséges ember egyfajta elszántsága, hogy leküzdi az akadályokat és eléri a célokat, amelyeket tehetségével elérhet.

(Forrás: WEF)