2024 tavaszán Vlagyimir Putyint újraválasztották Oroszország elnökévé, meghosszabbítva közel 25 éves kormányzását. Putyin 2000-es hatalomra kerülése új politikai korszakot nyitott meg Borisz Jelcin volt kommunista párti tisztségviselő vezetése után. Hozzá hasonlóan a világ leghosszabb ideig hivatalban lévő vezetői közül is sokan megőrzik a hatalmat. A hosszú regnálás mögött általában választási csalás, rendszerszintű elnyomás vagy autokratikus ellenőrzés húzódik meg.
A kameruni Paul Biya jó úton halad afelé, hogy a 20. század eleje óta a leghosszabb ideig hivatalban lévő vezető legyen, szorosan a kubai Fidel Castró mögött, aki 52 évig volt hatalmon.
A 92 éves Biya még nem erősítette meg, hogy a 2025-ös kameruni általános választásokon kíván-e indulni a nyolcadik mandátumáért. Sokan azt várják, hogy induljon. Uralmát politikai elnyomás, korrupció és halálos erőszak jellemzi.
Összességében a 12 leghosszabb ideig hivatalban lévő vezető közül hét Afrikában dolgozik, összesen 256 éves hivatali idővel.
Európában Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök vezet 31 év hatalmi pozícióval a háta mögött. Januárban Lukasenko „nyerte” a szavazatok 87 százalékát, ami rekordarányt jelent az országban. Míg a 2020-as elnökválasztás felfordulást váltott ki, a legutóbbi választás kevésbé volt viharos.
Manapság sok polgár neki tulajdonítja, hogy az ország kimaradt az orosz-ukrán háborúból. Eközben a bérnövekedés jelentősen emelkedett, amit az orosz védelmi megrendelések támogattak.
A világ harmadik leghosszabb ideig hivatalban lévő uralkodójaként Irán legfelsőbb vezetője, Ali Hamenei 1989-ben forradalmi ideológusként került hatalomra. Irán az ő vezetése alatt kiterjesztette nukleáris programját, miközben fenntartja az Egyesült Államokkal és Izraellel szembeni régóta fennálló ellenségeskedést.
