Megfelelők-e a magyar döntések?

Orbán Viktor az mr stúdiójában
Fotó: MTI

Pénteken, a megszabott határidőre elküldte válaszait a magyar kormány az Európai Bizottságnak a testület által januárban indított három kötelezettségszegési ügyben - így a jegybank és az adatvédelmi hatóság függetlensége, valamint a bírák szolgálati idejének ügyében -, továbbá két másik, szintén a bizottság által felvetett kérdésben - közölte péntek délután Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője és Giró-Szász András kormányszóvivő közös közleményében. A kabinet az elmúlt hetekben folyamatosan konzultált az Európai Bizottsággal és annak főigazgatóságaival, Orbán Viktor miniszterelnök pedig személyesen is egyeztetett José Manuel Barrosóval, a bizottság elnökével. A válaszlevelek ezen konzultációk alapján készültek - áll a közleményben.

Orbán: „semmilyen újdonságot nem tartalmaz"

A magyar álláspont védhető,
néhány ponton kell kiegészítést tenni, és „egy aránylag egyszerűnek mondható tárgyalássorozat előtt állunk”.

Az uniós szerződések betartásán őrködő brüsszeli testület három kérdésben - a jegybanki függetlenség, az adatvédelmi hatóság függetlensége, valamint a bírói tevékenység felső korhatára ügyében indított eljárást Magyarország ellen január 17-én, egyhónapos határidőt adva a magyar kormánynak a szükséges lépések megtételére. Emellett tájékoztatást kért a budapesti kormánytól a bírói függetlenséggel kapcsolatos kérdésekben is. Orbán Viktor csütörtökön a közszolgálati rádió reggeli műsorában azt mondta, hogy a jogszabály-módosítási szövegeket rögzítő válaszlevél „semmilyen újdonságot nem tartalmaz", a magyar álláspont védhető, néhány ponton kell kiegészítést tenni, és „egy aránylag egyszerűnek mondható tárgyalássorozat előtt állunk".

Mintegy száz oldal terjedelemben válaszolt a magyar kormány az Európai Bizottság egy felvetéseire - közölte az MTI-vel egy neve mellőzését kérő, a vitás kérdéseket jól ismerő brüsszeli forrás, aki szerint a magyar válasz egyes pontokon szövegszerű törvénymódosítási tervezetet tartalmaz, amely, ha kielégítő lesz az Európai Bizottság számára, a magyar parlament elé kerül majd. Más pontokon a magyar kormány érvekkel kívánja alátámasztani saját álláspontját, bízva abban, hogy azzal eloszlathat egyes brüsszeli aggályokat.

Nem pénzről, hanem függetlenségről van szó

Nem a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének eskütétele és fizetése a leginkább kifogásolt kérdés az EU/IMF hiteltárgyalásokon, hanem az, hogy a jegybanki függetlenség a monetáris döntéshozók mandátumával függ össze – mondta Karvalits Ferenc, az MNB alelnöke az InfoRádió péntek esti műsorában. A monetáris döntéshozók mandátuma és fizetése a mandátum kezdetétől a végéig nem változtatható, vagy csak akkor, ha a változtatást konzultáció előzi meg, és megegyezés zárja le. A mandátum alatti felelősségi viszony sem változhat, ezért az, ha PSZÁF és az MNB összevonása utáni a jegybank elnöke az új szervezetben alelnök lenne, a jegybanki függetlenség csorbulását jelentette volna – mondta Karvalits. A jegybanki függetlenség biztosítása az EU-hoz való csatlakozáskor aláírt egyezmény egyik meghatározó passzusa, vállalt kötelezettség, hangsúlyozta az alelnök. Az emelt több ponton kifogást a jegybank függetlenségét sértő és az esetleges politikai befolyásolás lehetőségét megteremtő intézkedések miatt EU, megismerve az új jegybank-, valamint a sarkalatos törvényt. Az MNB alelnöke, aki részt vett az EU/IMF-megállapodás előkészítő szakaszában, elmondta: a partnerek törvényi kifogásokat vetettek fel a jegybanki, valamint a bírói függetlenséggel, ezenkívül a stabilitási törvényben kétharmaddal elfogadott adótörvényekkel kapcsolatban. A tárgyalópartnerek rögzítették: a magyar kormánytól hivatalos, jogi formulákba öntött választ várnak a kifogásolt kérdések orvoslására. Ezt küldte el a magyar kormány pénteken Brüsszelbe. Ha a válaszok megfelelnek az EU és az IMF elvárásainak, akkor kezdődhetnek a hivatalos tárgyalások, ha viszont további kifogások merülnek fel, akkor további egyeztetések válnak szükségessé – magyarázta az MNB alelnöke hozzátéve: az EU és az IMF nem elégszik meg a kormány elkötelezettségével, egyértelműen a kifogásolt törvények egyes szakaszainak parlamenti változtatásához ragaszkodik.

Giró-Szász András a Duna Televízió péntek esti műsorában a bírák nyugdíjba vonulása kapcsán kifejtette: a kormány továbbra is fenntartja, hogy az általános öregségi nyugdíjjal, valamint a nyugdíjreformmal, és nem az igazságszolgáltatással kapcsolatos lépésről van szó, ami nemcsak a bírákra, hanem az ügyészekre, közjegyzőkre is vonatkozik. Arra az újságírói kérdésre, hogy ha a bizottság nem fogadja el ezt, elmennek-e az Európai Bíróságig, azt mondta: a kormány álláspontja egyértelmű. „Ha ezekre az érvekre (...) az Európai Bizottság ugyanilyen jogi szinten továbbra is alá tudja támasztani, hogy szerinte ez még mindig negatív diszkrimináció, akkor a következő lépésben a magyar kormány megnézi azt a választ, amit az Európai Bizottság ad, és annak függvényében alakítja ki álláspontját" - fogalmazott a kormányszóvivő.

Giró-Szász a jegybankelnök esküjével és fizetésével kapcsolatban azt mondta: hét vagy nyolc pontot fogalmaztak meg a jegybankkal kapcsolatban, és két pont van, amivel kapcsolatban a kormány fenntartja álláspontját. Kitért arra is, hogy a monetáris tanácsban való kormányzati részvétel vagy a napirend előzetes egyeztetése Csehországban vagy Romániában „betűre így van". A magyar kormány, mivel elkötelezett az együttműködésben, és ezeket nem tekinti kardinális kérdésnek, e a pontokban minden további nélkül enged. A fizetéssel összefüggésben továbbra is úgy gondolják, hogy nem diszkriminációról van szó, hanem általános bérplafonról határozott a kabinet a közszférában dolgozók kapcsán, és ebbe a jegybank elnöke is beletartozik. Arra a felvetésre, hogy a problémát abban látják, hogy a jegybankelnök fizetése egy cikluson belül nem csökkenthető, azt felelte: a litván parlament 2011-ben parlamenti határozattal a válságra való hivatkozással 30 százalékkal csökkentette a litván jegybank elnök fizetését. Az adatvédelmi ombudsmani rendszer átalakításáról azt mondta: fenntartják, hogy a mostani szabályozás mindenben megfelel az unió irányelvének, és ezt kellően, jogilag alá is támasztották.

A bizottság sürgős jelleggel tanulmányos

Megkapta az Európai Bizottság azokat a válaszokat, amelyeket a kormány küldött az egy hónappal ezelőtt Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárások keretében - jelentette be az Európai Unió végrehajtó testülete péntek délutáni közleményében. Pia Ahrenkilde Hansen, a bizottság szóvivő jelezte egyúttal: ez azt jelenti, hogy Magyarország betartotta a bizottság szabta határidőt.

Gyors vizsgálat

„Gyors jogi vizsgálatnak vetjük alá, hogy megoldódott-e a probléma, válaszunk jogilag megalapozott lesz” – mondta Viviane Reding, az EU-bizottság igazságügyi és alapjogi ügyekért felelős biztosa egy vasárnapi osztrák napilapnak, a Kuriernak nyilatkozva. Reding nem hiszi, hogy az uniós alapjogok megsértése miatti eljárás indulna Magyarországgal szemben. „Az Európai Parlament egyik bizottsága jelenleg vizsgálja, hogy adottak-e ennek a feltételei. Én azonban nem hiszem, hogy az EU-intézmények egyike erre az útra lép” – fogalmazott. Kijelentette: nem ért egyet azzal az állítással, hogy az Európai Néppárt „hallgat” Magyarországgal kapcsolatban. „Az EPP egyértelműen megmondta, hogy nem ért egyet azzal, ahogyan Magyarországon cselekszenek. Az EPP egyértelműen és világosan tagpártja ellen foglalt állást” - mondta. Rámutatott, ő maga és José Manuel Barroso bizottsági elnök is az EPP tagja, és ennek ellenére három gyorsított kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen. „Az uniós jog érvényesítéséről, és nem pártpolitikáról van szó” – tette hozzá.

A közlemény szerint az Európai Bizottság „sürgős jelleggel" fogja elemezni a válaszokat. Az elemzésben azt vizsgálják, Magyarország „megfelelő és konkrét" lépéseket tett-e, hogy biztosítsa a magyar jog unióshoz igazítását a jegybank függetlenségének, a bírák és ügyészek nyugdíjba vonulási korhatárának, valamint az adatvédelmi felügyelő hatóság függetlenségének területén. A közlemény arra is kitér, hogy az újabb jogi elemzés alapján a biztosi testület „megfelelő döntést" hoz majd arról, szükséges-e bármilyen további lépés az eljárások keretében.

„Az ilyenkor szokásos eljárás rendjének megfelelően a következő lépésben az Európai Bizottság feladata, hogy a válaszokat értékelje. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, számíthatunk arra, hogy az Európai Bizottság a továbbiakban is objektív, pártatlan, a kettős mérce alkalmazását kizáró, jogi és szakmai alapokon nyugvó értékelést készít" - írta Szijjártó Péter és Giró-Szász Sndrás közleményében. A két szóvivő hangsúlyozza: a kormány elkötelezett az európai értékek mellett, és továbbra is készen áll a konzultációra az Európai Unió intézményeivel.

Igazságszolgáltatás és médiaszabályozás

A bizottság megkapta a választ azokra a levelekre is, amelyekben nem a kötelezettségszegési eljárások keretében kért további információkat a kormánytól – derül ki a közleményből. Viviane Reding alapjogi biztosnak az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos leveléről, valamint Neelie Kroes informatikai biztosnak a médiatörvényre vonatkozó leveléről van szó. A kérdésekben járatos brüsszeli forrás az MTI-nek azt mondta: igazságügyi reformmal kapcsolatos érdeklődésre adott válaszaiban a magyar fél igyekezett eloszlatni a szabályozásra vonatkozó uniós kételyeket, a médiaszabadságot illetően pedig a magyar válasz szerint készül a médiatörvény módosítása, mivel annak egyes előírásait az Alkotmánybíróság tavaly decemberben alkotmányellenesnek ítélte. A magyar fél hajlandó kikérni az Európa Tanács véleményét is.