Jelentősen nőtt a lakóingatlanban tulajdonnal rendelkezők aránya az elmúlt években a K&H harmadik negyedévben készült kutatása szerint, amely a 30-59 évesek lakhatási körülményeit elemezte.
Mekkora és milyen?
A válaszadók több mint fele önálló családi házban lakik, arányuk a harmadik negyedévben 56 százalékos volt. Közel ötödük - 19 százalékuk - lakótelepi panellakásban, 10 százalékuk társasházban, 8 százalékuk pedig lakóparki ingatlanban él, 7 százalékos a sor- vagy ikerházat említők aránya.
A kutatás szerint az átlagos lakásméret 82 négyzetmétert tesz ki, ez nem jelent változást a korábbi évekhez viszonyítva. A fővárosi lakóingatlanok a legkisebb alapterületűek, átlagban 62 négyzetméteresek, míg a falvakban 92 négyzetméterről van szó.
Mikortól?
A válaszadók 75 százaléka a saját lakóingatlanában él, az arányuk az utóbbi években fokozatosan emelkedett: 2019-ben még 64 százalék volt, egy évvel később 66 százalékot tett ki, majd 2021-ben és 2022-ben egyaránt 70 százalékos eredmény született.
Közben a szülők tulajdonában lévő ingatlanban élők aránya a három és négy évvel korábbi 17 és 19 százalékról idén 12 százalékra esett vissza - vagyis míg korábban a középkorúak majdnem ötöde élt a szülők kezében lévő ingatlanban, addig mostanra csak a nyolcadukra igaz ez. 12 százalékuk bérelt lakásban él, ami megfelel az elmúlt három év eredményeinek, ugyanakkor alulmúlja a 2019-ben mért 16 százalékot.
