Szerencsére reformcsomag
Az utóbbi évek gazdaságpolitikai nehézségeit firtató kérdésre úgy fogalmazott: "Nem volt meg bennünk a kellő bátorság ahhoz, hogy az 1989-es rendszerváltást követően teljes mértékben átalakítsuk a rendszerünket. Ez mindenekelőtt az egészségügy, az oktatás és a szociálpolitika területeit érinti. Aztán végre 2006-ban abban a helyzetben voltunk, hogy döntéseket hozhassunk. Ez a lépés elkerülhetetlen volt. Ausztrália vagy Írország példája egyértelműen megmutatja, hogy a kemény reformokra akkor kerül sor, ha azok már nem halogathatók tovább. Magyarországon is ez volt a helyzet. Szerencsére felkészültek rá, és összeállítottak egy liberális reformcsomagot." Nincs azonban olyan tökéletes példa, amelyet az ember követhetne. Úgy érvelt, hogy Magyarországon kettéosztott gazdaság figyelhető meg: a magánszektor jól fejlődik, az export növekszik. Másfelől viszont az állami szektor nem hatékony, túlméretezett a bürokrácia, felesleges struktúrák működnek, és ez a terület az összes tartalékot felemésztette. Ebben a helyzetben össze kellett állítani egy olyan takarékossági csomagot, amely 2009-re az államháztartási hiánynak a GDP három százalékára való csökkentését irányozza elő.
Csalatkoztunk
Még fontosabbnak nevezte azonban a változást a lakosság hozzáállásában. Hangsúlyozta, hogy az embereknek szakítaniuk kell a mindenható államba vetett hittel. Véleménye szerint ez nehéz feladat, mert Magyarország - a többi kelet-európai országgal együtt - túlságosan hosszú időre engedte át magát ennek az illúziónak. Ennek következtében a lakosság csalatkozott a várakozásait illetően.A januárban érvénybe lépett takarékossági intézkedések lakossági fogyasztásra gyakorolt hatásával kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a fogyasztás jelentősen lefékeződik. Az exportgazdaság - amely a beruházásokkal együtt támogatja a konjunktúrát - ugyanakkor jó helyzetben van. Felsorolta, hogy Magyarországon évente mintegy négymilliárd euró a közvetlen beruházások értéke, emellett Magyarország mintegy 23 milliárd eurót kap majd az EU-tól 2013-ig. Ezt az összeget az infrastruktúra terén ruházzák be. Ennek az EU-támogatásnak az összege - amely évente mintegy négymilliárd euró - meglehetős pontossággal megfelel a (kormányprogramban szereplő) megtakarítási volumennek.
Nem fél
A takarékossági programmal kapcsolatban kijelentette, hogy nem fél a tüntetésektől. Ezek - mint mondta - a szabad véleménynyilvánítás eszközei, és azt bizonyítják, hogy a magyarok szabad és demokratikus országban élnek. Ezzel szemben teljességgel elfogadhatatlannak nevezte az olyan erőszakos rendzavarásokat, mint amilyenek a múlt ősszel történtek, amikor rendőröket és a magyar televízió forgatócsoportjait támadták meg. A támogatási rendszerrel kapcsolatban kifejtette, hogy azok arra törekszenek, hogy csak azok részesüljenek állami támogatásban (például a gázárnál), akik ténylegesen rászorulnak. "Amit nem akarunk többé, az az öntözőkanna-elv alkalmazása, amelynek esetében a pénzeszközöket azonos arányban osztják el mindenki között. A szociálisan hátrányos helyzetűek azonban továbbra is számíthatnak állami segítségre" - hangsúlyozta a miniszter.
#page#
Függés
Az euró bevezetésével kapcsolatban kijelentette, hogy nincs rögzített belépési időpont, de úgy valószínűsítik, hogy a 2011 és 2013 közötti időszakban csatlakozik az ország az euróövezethez. Az euróval kapcsolatos lengyelországi borúlátással összefüggésben emlékeztetett arra, hogy az ottani helyzet nem hasonlítható össze a magyarországival. Úgy magyarázta, hogy Magyarország kicsi és nyitott gazdasággal rendelkezik, amely ezáltal érzékeny a valutaárfolyam-ingadozásokra, és e kockázat minimalizálása érdekében kell mielőbb bevezetni az eurót. Az orosz energiaszállításoktól való európai függőséggel összefüggésben emlékeztetett arra, hogy az unió 50 százalékban az energiaimporttól függ, és ha nem tesznek semmit, akkor ez az arány 15 százalékkal megnő a következő 20 évben. Kiemelte a diverzifikálás fontosságát, valamint azt, hogy több megújuló energiára és több energiaszállítóra van szükségünk. Érdekeseknek nevezte ezzel kapcsolatban például az új csővezetékek építésével kapcsolatos orosz terveket is, amelyek célja az Ukrajnától mint tranzitországtól való függetlenség biztosítása. Hangsúlyozta, hogy változtatásokra van szükség a fogyasztás terén is, mert véleménye szerint az energiahatékonyság tekintetében Magyarország messze lemaradt.
"Egész Kelet-Európa túlságosan hosszú időn keresztül számíthatott az olcsó keleti energiaszállításokra. Ennek azonban már vége, a piacon szokásos árakat fizetjük" - jelentette ki. Hozzáfűzte, hogy Oroszország évtizedeken keresztül megbízható (szállító)partner volt, a legújabb fejlemények, a kőolajszállítások előzetes figyelmeztetés nélküli beszüntetése mindazonáltal elfogadhatatlanok. Kijelentette, hogy ez az eset nagymértékben megrendítette Oroszország szavahihetőségét.
A miniszter kérdésre megerősítette, hogy 2008-ra bevezetik Magyarországon a tehergépjárművek elektronikus útdíjrendszerét. A pályázatot a lehető leghamarabb kiírják, és erre heteken belül sor kerül. Hozzáfűzte, hogy figyelemmel kísérték e téren a csehországi, a németországi és az ausztriai fejleményeket, és arra törekszenek hogy ne kövessék el ugyanazokat a hibákat.
