Ma már csak forintalapú lakáshitelek vannak a piacon, ám ezeknél is van kockázat, mégpedig a kamat esetleges változása miatt. A kamatemelkedés ugyanis növelheti a törlesztőrészletet és a teljes visszafizetendő összeget is. A háztartások azonban a válság óta jóval óvatosabbak lettek szerte a világon, így Magyarországon is, ez pedig a biztonságos konstrukciók iránti kereslet növekedését eredményezte. “Egyre többen érdeklődnek a több évre vagy akár a teljes futamidőre fix törlesztőrészletű lakáshitelek iránt. Bár ezek kamata és teljes hiteldíjmutatója magasabb lehet, mint egy változó kamatozású hitelnek, de cserébe a konstrukció az adott időszakra kiiktatja a kamatemelésből adódó kockázatot” - mondta Gergely Péter, a BankRáció.hu hitelszakértője. Ez azért lényeges a szakember szerint, mert bár most alacsonyan vannak a kamatok, azok alakulását egy-egy lakás- vagy jelzáloghitel teljes - 10-20 éves futamidejében - nem lehet előre látni.
A szakember szerint augusztusban egy átlagos, 7 millió forintos, 10 éves futamidejű és 10 évre fix törlesztőrészletű lakáshitelek thm-jében több mint 2 százalékpontos különbség is volt. A legjobbak egyike 5,14 százalékos thm-mel igényelhető, ez pedig 74 ezer forintos havi törlesztést és összesen tíz év alatt 9 millió forint visszafizetendő összeget jelent. A legmagasabb thm-mel kínált lakáshitelek egyikét pedig 8,72 százalékkal lehetett igényelni, amelynek havi szinten több mint 84 ezer forint a törlesztője, a teljes visszafizetendő összeg pedig megközelíti a 10,3 millió forintot - ez pedig mind havi szinten, mind a teljes futamidőben jelentős összeg. “A jókora különbségek miatt a hitelfelvétel előtt érdemes alaposan áttekinteni a kínálatot és ne csak a saját bankunktól kérjünk ajánlatot. Szinte biztos ugyanis, hogy nem ott a legolcsóbb a lakáshitel” - mondta a szakember. Hozzátette: “Egy 10 évre rögzített kamatozású lakáshitelnél a törlesztőrészlet kőbe van vésve, 10 éven keresztül azonos összeget kell fizetni a banknak. Ha esetlegesen emelkednének a kamatok, akkor is ugyanazt az összeget kell fizetni.”
A lakáshitelezésben növekedést vár a szakértő. A bővüléshez több dolog járulhat hozzá, egyrészt a következő időszakban tömegesen megjelenő új építésű lakások, a gazdasági növekedés, a háztartások pénzügyi mozgásterének növekedése a nettó reálbérek emelkedése miatt. Gergely Péter azonban nem tart attól, hogy a hitelpiac növekedése túlzott eladósodáshoz vezetne, mert a háztartások a válság óta tudatosabbak, óvatosabbak, emellett a rendszerben vannak fékek. A jövedelemarányos törlesztési plafonról szóló szabály például megtiltja, hogy egy háztartás a teljes jövedelmének több mint 50-60 százalékát fordítsa hiteltörlesztésre, Gergely Péter szerint azonban nem kell kifeszíteni a családi büdzsét, érdemes a teljes jövedelemhez mérten inkább maximum 30-40 százalékos mértékben eladósodni.
