A Nyílt Társadalomért Alapítvány (GDS) és a Gallup közvélemény-kutató intézet együttműködése nyomán készült el az a legújabb romániai felmérés, ami a vendégmunkások kivándorlásának méreteit dokumentálja, és azt vizsgálja, hogy az új környezet milyen hatással volt a román dolgozókra.Az elvándorlás a jelentés szerint három hullámban történt. Az elsőt a kutatók az 1990 és 1995 közötti időszakra helyezik, ekkor a nagyobb anyagi biztonságot kereső románokat főként Izrael (18 százalék) vonzotta. A külföldi munkavállalók 10 százaléka Törökországot választotta, nyolc-nyolc százaléka pedig Olaszország és Magyarország mellett döntött.
A második ideiglenes munkaerő-kivonulási hullámként az 1996 és 2001 közötti időszakot jelölik meg. Ekkor már Olaszország volt a legkeresettebb (22 százalék), de Izraelt is még a munkavállalók 17 százaléka választotta. A legtöbben azonban 2002 és 2006 között hagyták el Romániát, hiszen a tanulmány szerint míg az 1990-es évek elején évente a lakosság mindössze 0,3 százaléka döntött a külföldi munkavállalás mellett, addig az elmúlt négy évben a kitelepedők száma 0,9-2,8 százalék között mozgott.
Ellentmondó statisztikák jelentek meg a sajtóban arról, hogy hány román dolgozik külföldön. A legfrissebb hivatalos adatok szerint a tartósan külföldön élő és legálisan dolgozó külföldi munkavállalók száma 1 millió 226 ezer. Az idézett jelentés is azonban 2 millió személyről ír, de léteznek olyan szintén nem hivatalos becslések is, amelyek 3 millióra teszik a külföldön dogozó románok számát.
Az eltérések azzal magyarázhatók, hogy az elmúlt négy évben, a román állampolgárokkal szembeni európai mozgáskorlátozások fokozatos felszámolása következtében, megugrott a törvénytelenül munkát vállalók száma. A GDS jelentése szerint jelenleg a külföldön tartózkodók körülbelül fele dolgozik feketén. A vendégmunkások két legkeresettebb célpontja Olaszország és Spanyolország. A tanulmány szerint a jövő évben még legalább egymillió román szeretne munkát vállalni külföldön, közülük sokan már rendelkeznek hasonló tapasztalattal. Ebbe azonban azokat is beleszámították, akik csak vágynak arra, hogy külföldön is szerencsét próbáljanak, de még semmilyen konkrét lépést nem tettek ennek érdekében.
A vendégmunkások zöme csak ideiglenesen tervez külföldön élni, többségük azért megy ki, hogy a külföldön megkeresett pénzből otthon könnyebben alapozhassa meg jövőjét. Az új környezettel való érintkezésnek számos pozitív következményei vannak, a vendégmunkások körében készített felmérés szerint ugyanis nő a saját vállalkozás létrehozására való hajlandóság. Az elmúlt öt évben ugyanis Románia lakosságának mindössze három százaléka indított saját vállalkozást, míg a vendégmunkások 10 százaléka fektette be így a megkeresett pénzét, 25 százalékuknak pedig szándékában áll a cégalapítás.
