A legújabb hírek szerint Németország is fontolgatja, hogy már a korábban bejelentett 2009-es határidő előtt feloldja a korlátozást. Úgy látszik, hogy a német kormánykoalíció pártjai, a konzervatív CDU/CSU és az SPD között egyre nagyobb a konszenzus a korlátozások feloldásáról. A szociáldemokraták eddig ellenezték az új tagországok munkavállalóinak szabad munkavállalását, a német szakszervezetek továbbra is ezen az állásponton vannak.
Németország nem biztosított szabad munkavállalást az új tagállamokból érkezőknek 2004-ben, majd a hétéves átmeneti időszak első két évét követő felülvizsgálati időpontban, 2006-ban sem. Az átmeneti időszak kettő, plusz három, plusz kettő évből áll, a részidőszakok végén csak indokolt esetben tartható fent a további korlátozás. Amennyiben egy ország oldja a korlátozást ebből már nem léphet vissza. Németország a jelentős bérkülönbségekre, a viszonylag magas munkanélküliségére hivatkozva tartotta fent a korlátozást. Az előző, szociáldemokrata-zöld kormány még úgy döntött, hogy a korlátozásokat legalább 2009. április 30-ig érvényben tartja.
Ahova lehet
Az első részidőszak végén, 2006-ban például még Hollandia se adta meg a ezt a jogot, de az idén május elsejétől már igen. Svédország, Írország és az Egyesült Királyság már 2004-től biztosítja ezt a lehetőséget az új tagállamok állampolgárainak.
A munkaerőpiaci korlátozásra a régi tagállamoknak rendelkezésre álló kettő, plusz három, plusz kettő, azaz összesen hét év első két évét követően, a múlt év május elsején Finnország, Görögország, Portugália és Spanyolország is csatlakozott a szabad munkavállalást biztosító országokhoz, majd kicsit később, júliustól Olaszország.
Könnyítéssel
A többi régi tagállam fenntartotta a munkavállalási engedély intézményét, igaz több ország bizonyos szakmáknál könnyítette annak kiadását. Így például Franciaország a múlt év május 1-jétől hét ágazatban, összesen 61 szakmában ahol munkaerőhiány van, a munkaerőpiaci helyzet vizsgálata nélkül adja ki a munkavállalási engedélyt. Bizonyos feltételekkel a diákok és kutatók pedig szabadon vállalhatnak munkát.
Hollandiában néhány ágazatban és szakmában már az idei teljesen szabad munkavállalás előtt is munkaerőpiaci vizsgálat nélkül, két héten belül adták ki az engedélyt. Az ágazatok és szakmák listáját 2004. május elseje óta háromhavonként aktualizálták.
Luxemburgban 2006. május 1-jétől a munkaerőpiac vizsgálata nélkül adják ki a mezőgazdaságban, a szőlőművelésben és a vendéglátóiparban a munkavállalási engedélyt. Belgiumban 2006. május 1-jétől a hiányszakmák esetében szintén így adják ki a munkavállalási engedélyt.
Ahol még szigorúak
Dániában valamennyi szakmában munkavállalási engedély szükséges, ezen kívül követelmény az is, hogy a munkavállalót teljes munkaidőben foglalkoztassa a munkáltató, az általános bér és munkafeltételekkel, illetve a kollektív szerződés szerint.
Ausztriában csak munkavállalási engedély alapján lehetséges munkát vállalni, ugyanúgy mint Németországban.
Az Európai Gazdasági Térség országai közül Norvégia továbbra is engedélyhez köti az új tagállamok állampolgárainak munkavállalását. Izland biztosítja a munkaerőpiacra való korlátozások nélküli bejutást, ugyanakkor a munkáltató részére bejelentési kötelezettséget ír elő. Liechtenstein kvótarendszert tart fenn.
