Amennyiben az Európai Unió, elsősorban a szolgáltatási szektorban, nem gyorsítja a fel a liberalizációt, akkor 10-15 év múlva végleg elveszti meghatározó szerepét a világgazdaságban - mondta Inotai András igazgató a Világgazdasági Kutatóintézetben szervezett konferencián kedden Budapesten. Hét évszázada először fordul elő, hogy Európa nem a világ egyik meghatározó növekedési központja. A kilencvenes évek közepétől ez a központ Ázsiába tevődött át. "A lemaradásból fakadó következmények 10-15 év múlva válhatnak világossá és igen fájdalmasak lehetnek" - figyelmeztetett a közgazdász professzor. Ahhoz, hogy a munkahelyek nettó száma bővüljön, az EU régi tagjainál legalább három százalékos növekedésre van szükség, az új tagoknál öt százalékra - fogalmazott Inotai András. Optimizmusra csak az európai multinacionális cégek gyors fejlődése ad okot, igaz, ezek a társaságok Európán kívül teljesítenek jól, s beruházásaik döntő része sem az EU-n belül valósul meg. Az Európai Unió GDP-jének 70 százalékát ma már a szolgáltatások adják, de évi 350 milliárd euró - a magyar GDP háromszorosa - többletköltséget szenvednek el a cégek azért, mert késlekedik a szolgáltatások liberalizációja. Amíg a multinacionális társaságok gyorsítani kívánják a globalizációt, addig egyes országokban terjed a gazdasági patriotizmus iránti igény, s ez Európa felzárkózást gátolja, növekedését lassítja, világgazdasági szerepét gyengíti - érvelt a VKI igazgatója.
A hét éve bevezetett euró eddig megállta a helyét, a világpiacon jelentős szereppel rendelkező tartalékvaluta - mondta Rácz Margit. A VKI tudományos főmunkatársa ugyanakkor megemlítette azt is, hogy az EU 27 tagországából 14 saját nemzeti valutával rendelkezik. Az euró bevezetése Magyarország számára egyértelműen haszonnal járna, ráadásul kötelezettséget vállaltunk arra, hogy a stabilitási és növekedési paktum előírásait betartjuk -hangsúlyozta a kutató.
