"Mintha egy angyal szállt volna át a termen"- mondta Bienerth Gusztáv, az AmCham elnöke, "A nemek egyenlőségének üzleti előnyei, avagy miért alkalmazzunk női vezetőket" című konferencia levezető elnöke a panelbeszélgetés után, amelyen "duplaparitásos" alapon három-három kormánypárti, illetve ellenzéki nő és férfi politikus - tehát összesen hat résztvevő - cserélt eszmét és jutott egyetértésre a női kvóta néven elhíresült javaslatról. Sándor Klára és Magyar Bálint országgyűlési képviselők (SZDSZ) törvénymódosító javaslata arra kötelezné a politikai pártokat, hogy a választási listákon váltakozva kövessék egymást a nők és a férfiak.
A siker titka
A beszélgetés előtt Ilene H. Lang, a nők munkahelyi lehetőségeinek vizsgálatára szakosodott Catalyst amerikai kutatási és tanácsadó cég elnöke és Dobrev Klára, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök felesége tartott előadást. Ilene H. Land elmondta, korábban a nők előmenetelét támogató vállalati programok kivételnek számítottak. Manapság viszont "nem engedhetik meg maguknak a vállalatok, hogy ne törekedjenek tudatosan a női munkaerő támogatására", mert ez a siker egyik összetevője.
Az ötszáz legnagyobb amerikai vállalat teljesítményének és igazgatótanácsának összetételét vizsgáló elemzés kimutatta, hogy "azok a vállalatcsoportok, amelyeknél a legmagasabb volt a nők aránya a felső vezetésben, sokkal jobb eredményt értek el, mint azok, ahol a nők aránya a legalacsonyabb volt" - mondta a szakértő.
Az okokra próbált magyarázatot adni előadásában Dobrev Klára. A magyarországi helyzetet egy képzeletbeli kutatóintézet példájával illusztrálta, amelynek vezetői vásárolnak száz csúcsteljesítményű számítógépet, de csak ötven darabot használnak. A magyar diplomások többsége nő, mégis kisebbségben vannak a magas képzettséget igénylő munkakörökben, elsősorban azért, mert a nemi szerepekről alkotott hagyományos felfogás korlátozza őket az előmenetelben. Így aztán hatalmas mennyiségű tudás, emberi erőforrás vész kárba.
Skandinávia példáját mutatta fel, ahol határozott kormányzati munkával - a többi között a kvótarendszer eszközével - sikerült egyenlőséget teremteni féri és nő között az élet minden területén, ez pedig lehetővé tette az emberi erőforrás optimális kihasználását.
Ne csak középkorú férfiak
Az előadások utáni beszélgetésen Navracsics Tibor, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője például kijelentette: "az egyik fő támogatója vagyok a női kvótának." A kvóta nem cél, hanem eszköz, annak eszköze, hogy a politika ne csupán a "fehérbőrű, középkorú, jól szituált urak sportja legyen." Más társadalmi csoportoknak is meg kell jelenniük a színtéren, hogy napirendre kerüljenek a problémáik és rákényszerítsék a politikát, hogy ezekkel is foglalkozzon - mondta frakcióvezető.
Sándor Klára azt hangsúlyozta, hogy a női kvóta elsősorban emberi jogi kérdés. A magyar lakosság nagyobbik fele nő. A magyar diplomások többsége nő. A parlamenti politikusok 11 százaléka nő. "Ez a három adat önmagában is jelzi, hogy hazánkban nincs egyenlőség a nemek között, és hogy a társadalom nagyobbik része gyakorlatilag ki van rekesztve a politikai hatalomból" - mondta Sándor. (A felmérések szerint ebbe a szerepbe a nők nagy része bele is szokik...)
Magyar Bálint rámutatott, hogy a demográfiai folyamatok fényében a női kvóta hamarosan férfi kvótaként is értelmezhető lesz. Legalább a politika világából nem tűnnek el a férfiak - mondta a politikus. Magyar felvetette, hogy az 50 százalékos kvóta tágíthatja a pártokon belüli mobilitási csatornákat is, a kulturált elitcsere lehetőségét is magában hordozza.
Kétharmaddal
A résztvevők - az említetteken kívül ott volt még Pelczné Gáll Ildikó a Fidesz részéről, Szabóné Müller Tímea az MSZP képviseletében, illetve Kerék-Bárczy Szabolcs az MDF-től - pártjuk nevében mind támogatták a javaslatot. Egyetértés mutatkozott azzal kapcsolatban is, hogy jótékony hatása lehet a közéletre, hogy végre van úgymond pártokon átívelő, közös ügy. A pártok együtt nyithatják meg az utat egy össztársadalmi probléma megoldása felé: áttörhetik az üvegplafont, azaz segíthetnek megszüntetni a társadalomtudományok által leírt jelenséget, miszerint a nők munkahelyi előmenetele a férfiakéval szemben eleve korlátozott, mert a velük kapcsolatos előítéletek alkalmatlanná minősítik őket a vezető pozíciók ellátására.
A törvényjavaslatot októberben tárgyalja az Országgyűlés, és már november elején szavazhatnak róla. Várhatóan minden párt támogatni fogja, így hosszú idő után ez lehet az első törvény, amelyet kétharmados többséggel fogad el a magyar parlament.
Az uniós parlament a szexista megkülönböztetés ellen veszi fel a harcot.
