Tény, hogy a nyitás a két évvel ezelőtt csatlakozott új tagállamokat érintő szabályozáshoz hasonlóan "fokozatos és korlátozott lesz", de 2007. január 1-jén Romániának és Bulgáriának az Európai Unióba való belépésével azonnal hatályba lép. A 2004-ben csatlakozott tíz új tagállamnak 2006. május 1-jéig kellett várni ahhoz, hogy Franciaország a leginkább munkaerőhiánnyal küzdő hét szektor 61 munkakörében megnyissa munkavállalóik előtt munkaerőpiacát. Emlékeztetve arra, hogy a "szabad munkaerő-áramlás Európa egyik alapelve", Catherine Colonna hangsúlyozta: Franciaországban a bolgár és román munkavállalókat 2007. január 1-jétől a többi újonnan csatlakozott tagállam állampolgáraihoz hasonló jogok illetik meg. A francia munkaerőpiac hiányaira utalva az Európa-ügyi miniszter országa döntését a "koherencia választásának" nevezte: "A keresletnek és a kínálatnak fokozatos és végiggondolt módon kell találkoznia egymással" - tette hozzá.

A Le Figaro Franciaország döntését a román és bolgár kormányzat iránt tanúsított bizalom jeleként értékelte, amelyeknek - Colonna szavai szerint - még sok teendőjük van a reformok terén. Ugyanakkor az "európai család egyesítésének sikere valamennyiünk érdeke", és ezért illik "tárt karokkal" fogadni a két új tagállamot - tette hozzá a francia miniszter. A rendszerváltás óta a román munkavállalók elsősorban Olaszország fele igyekeztek, ahol 175 ezren kértek munkavállalási engedélyt. Magyarországot 90 ezren, Németországot 75 ezren, Franciaországot pedig 60 ezren választották - áll a Le Figaro írásában.

Az eddig útnak indult 750 ezer bolgár munkavállaló Görögországot részesítette előnyben (200 ezren), 80 ezren Spanyolországban és 60 ezren Olaszországban kerestek munkát. Vagyis az Európai Uniónak nem kell tartania a román és bolgár munkavállalók rohamától, mert már régen megérkeztek - idézett a Le Figaro egy meg nem nevezett bolgár köztisztviselőt.