Az Európai Foglalkoztatási Stratégia (EFS) 2010-re teljes foglalkoztatást irányoz elő, ami 70 százalékos foglalkoztatási szintet jelent. 2005-re 67 százalékos ráta a cél, a női foglalkoztatottságban pedig 57 százalék. Emellett a stratégia része a munka minőségének javítása, a produktivitás növelése, a szociális kohézió erősítése, a befogadás növelése.

Alacsony a foglalkoztatottsági szint

Magyarországon ugyan lassan, de növekszik a foglalkoztatás, csökken az inaktívak aránya. 56,6 százalékos aktivitási rátánk azonban európai összehasonlításban az egyik legalacsonyabb. A gazdaságilag aktívak között jobb a helyzet: a munkanélküliek aránya ugyanis évek óta stabil, hat százalék körüli. Arra törekszünk, hogy 2006-ra a foglalkoztatási szint 59 százalékra, 2010-re 63 százalékra emelkedjen.

Az EFS-sel összefüggő hazai foglalkoztatáspolitikai célokat, intézkedéseket, fejlesztési irányokat a Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv tartalmazza.

Minőségi csere és nagyobb mozgás

A hazai munkaerőpiacon nagy mozgás figyelhető meg, amihez a magyar társadalom nem alkalmazkodott. Ez azt jelenti, hogy évente mintegy 90 ezer munkahely szűnik meg, és 110 ezer jön létre. A munkahelyek tekintetében minőségi csere megy végbe: a kis képzettségi szintet igénylő betanított munkák helyett egyre inkább nagyobb szaktudást igénylő munkák "érkeznek". Fejlesztő, logisztikai, kutatóközpontok települnek az országba, melyeknek nagy a szakemberigénye.

A magyar munkaerőpiacon strukturális feszültségek is megfigyelhetők. A munkaerőpiac igényeit, az oktatás kínálatát jobban összhangba kell hozni, mivel a szakmai igények és a beiskolázási keretszámok sokszor nem fedik egymást.

Korszerű vezető szemlélet kell a távmunkához

Előtérbe kerülnek az úgynevezett atipikus foglalkoztatási formák, köztük a távmunka is, amely korszerű munkavégzési formának tekinthető nem csak gazdasági társaságoknál, hanem a közigazgatásban is. A szaktárca törekvései ezen a téren szorosan illeszkednek az Európai Unió célkitűzéseihez, a tudás alapú társadalom megteremtésének folyamatához.

Magyarországon jelenleg 2-3 százalék a távmunkában foglalkoztatottak aránya, míg ez a szám az Európai Unióban 15 százalék körüli. A tapasztalatok szerint ez a foglalkoztatási forma újszerű munkaszervezést és korszerű vezetői szemléletet igényel, feltehetőleg ez az oka, hogy helyenként a munkáltatók és a munkavállalók is idegenkednek a bevezetésétől.

A távmunka esélyteremtő

Jelenleg a pályakezdők, a gyesről, gyedről visszatérők, a megváltozott munkaképességűek-fogyatékkal élők, a 45 év feletti nők és az 50 év feletti férfiak, a romák és az alacsony iskolai végzettségűek hátrányban vannak a munkaerőpiacon.

Munkaerőpiacra jutásukat könnyíthetik az atipikus foglalkoztatási formák, mely a távmunkán kívül még sok más formában történhet: ilyen a részmunka, az önfoglalkoztatás, a munkaerőkölcsönzés, a határozott idejű munkaszerződés, az osztott, egyenlőtlen idejű, a tranzit és a kollektív foglalkoztatás.

Nő a mobil távmunka Nyugaton

Az európai foglalkoztatási trendek az atipikus foglalkoztatás bővülése felé hatnak, a munka mobilitása növekszik. A nyugat-európai országokban gyorsan nő a mobil, vállalkozásban dolgozó távmunkások száma, és egyre több a példa a munka határokon átnyúló kiszervezésére is.

A 2002-2004 közötti időszakban a Munka törvénykönyvének módosításával megteremtettük a távmunkavégzés jogi kereteit, létrehoztuk a Távmunka Tanácsot, a Programirodát, a munkaadókat ösztönöztük infokommunikációs eszköz- és bértámogatási pályázatokkal, szakmai konferenciákat szerveztünk. Ez a folyamat még nem zárult le, további jogszabálymódosítások szükségesek.

Az alkalmazkodóképesség növelése

2006-tól az aktív korú lakosság csökken, szükséges a 3,5 milliós nagyságú inaktív kör megszólítása. A felnőttképzés további fejlesztése a munkaerő alkalmazkodóképességének növelése miatt elengedhetetlen. Fontosnak tartom, hogy ezek a képzések konkrét munkákkal, munkafolyamatokkal függjenek össze, amelyeknek a munkavállaló azonnal hasznát látja.

Folyatjuk az Állami Foglalkoztatási Szolgálat modernizációját. Olyan szolgáltatást kívánunk nyújtani, amely a munkában élők valós problémáira ad választ, több információval látja el az ÁFSZ a hozzá fordulókat.

A következő időszak tennivalói között szerepel a Munka törvénykönyvének további módosítása, a Foglalkoztatási törvény felülvizsgálata, az élethosszig tartó tanulás stratégiájának kialakítása.

Bíztató, hogy a 2007-2013 közötti időszakban - az uniós kerettel együtt - soha nem látott volumenű, 15 ezer milliárd forintnyi fejlesztési forrás áll rendelkezésre.

Forrás: Jobpilot