Szent-Iványi István közleményében azt írta: lehetségesnek tarják, hogy a lépésnek van méltányolható indoka, "ezt azonban sem a kormány, sem a minisztérium a mai napig nem tárta a nyilvánosság elé".

A politikus hangsúlyozta, hogy pártja a transzatlanti kapcsolatok elkötelezett híve, ezért fontosnak tartanak minden olyan lépést, mely a vízummentesség mielőbbi megadását előmozdítja. Hozzáfűzte: ebben a nagyon fontos kérdésben immár tíz éve csak egy helyben járunk, legfőbb ideje tehát, hogy végre érdemi lépések történjenek.

Odze György, a külügyminisztérium szóvivője úgy nyilatkozott, hogy Magyarország azért nem írta alá a vele együtt lobbizó hat NATO-tagállam közös nyilatkozatát az amerikai vízummentesség kibővítéséről szóló törvényről, mert az nem mindenben egyezik a magyar állásponttal.

"Magyarország augusztus 8-án közzétette saját álláspontját a Külügyminisztérium honlapján, és egy jegyzékben ezt meg is küldte az Egyesült Államoknak. Ebben minden lényeges elem benne van, amit mi az Egyesült Államok kormányával tudatni akartunk" - hangsúlyozta a szóvivő.

A Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Csehország által aláírt közös nyilatkozatot Washingtonban tették közzé helyi idő szerint csütörtökön.

George Bush augusztus 3-án azt követően írta alá a terrorizmust megelőző óvintézkedések szigorításáról szóló törvényt - amely tartalmazza a vízummentesség kiterjesztésének lehetőségét is -, hogy a szenátus és a kongresszus egy héttel korábban nagy többséggel elfogadta azt.

A vízummentességet élvező 27 országgal szemben jelenleg a kelet-európai államok polgárainak százdolláros díjat kell fizetniük a vízumkérelemért, meg kell jelenniük az amerikai konzulátusokon és interjún kell részt venniük.