Ez annak köszönhető, hogy létrejött az Élelmiszerlánc-biztonsági hatóság, illetve egy október 1-jével hatályos törvénymódosítás révén megvalósultak a hatékony élelmiszerellenőrzés feltételei - közölte sajtótájékoztatón Süth Miklós.
Tovább erősítheti a rendszer működését az egységes élelmiszerlánc-biztonságról szóló törvénytervezet, amely egyesíti az élelmiszerbiztonsági, a takarmány-felügyeleti, az állat- és növény-egészségügyi törvények rendelkezéseit - tette hozzá a szakember.
A főállatorvos emlékeztetett arra, hogy Magyarországon, naponta 20 millió adag élelmiszert állítanak elő. Ennek biztonsága a közegészségügyi szempontokon túl egyben nemzetgazdasági érdek.
104 szakember a szolgálatnál
Ebben a helyzetben jött létre az állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomásokra, a növény és talajvédelmi hatóságra, valamint a népegészségügyi szolgálat szakembergárdájára épülő Élelmiszerlánc-biztonsági Hatóság.
A szervezet keretében 104, korában a népegészségügyi szolgálatnál dolgozó szakember segíti az élelmiszerbiztonság fenntartását - fűzte hozzá.
Ugyanakkor a törvénymódosítások nyomán lehetőség nyílt az élelmiszer-ellenőrzési szempontok egységesítésére.
Ez azt jelenti, hogy miközben például korábban a népegészségügyi szolgálat csupán a személyi illetve a tárgyi higiéniát ellenőrizte, az állatorvos pedig csak a terméket vizsgálta, mostantól komplex ellenőrzésre nyílik lehetőség.
Ez az eddigieknél lényegesen több kontrollt, vagyis nagyobb fokú élelmiszerbiztonságot eredményez - mutatott rá Süth Miklós.
Nemrég dioxinnal szennyezett élelmiszerek borzolták a vásárlók kedélyeit.
