Ezt követően az Alkotmánybírósághoz 61 országgyűlési képviselő fordult utólagos normakontrollt kérve, az MTA elnöke pedig alkotmányjogi panasszal élt, amelyben az indítványozók a kutatás, fejlesztés és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvény több szakaszának megsemmisítését kezdeményezték. Az Alkotmánybíróság egyesítette a két beadványt, mert lényegében ugyanazt a törvényi szabályozást támadta, hasonló indokokkal.
Az MTI most közölte, az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő, amikor nem szabályozta a jogbiztonság és a tulajdonhoz való jog érvényesülésének megfelelően az Eötvös Loránd Kutatóhálózat és a kutatóintézeti hálózat korábbi működtetője, az MTA közötti vagyoni viszonyokat - döntött az Alkotmánybíróság.
Az Alkotmánybíróság nyilvánosan kihirdetett határozatában felszólította az Országgyűlést, hogy ezzel kapcsolatos jogalkotói feladatának 2023. június 30-ig tegyen eleget.
A határozatban az Alkotmánybíróság azt is kimondta, alkotmányos követelmény, hogy a tudományos kérdéseket illető döntések meghozatalakor a tudomány szabadsága érvényesüljön, és a döntéshozatal módja, szabályozása megfeleljen a tudományos szabadság alkotmányos értékének.
Az Alkotmánybíróság megállapította azt is, hogy az MTA célhoz kötött vagyonának más szervhez rendelése akkor alkotmányos, ha a vagyon köre pontosan meghatározott, szükséges mértékű, és a döntés ellen bírói felülvizsgálatra van lehetőség.
