Fontos szempontnak nevezte a kreativitást és az innovációt, melyet a jövőben ösztönözni kell. „Ahhoz, hogy a jövőben biztonságban legyünk, túl kell járnunk az ellenségeink eszén” – fogalmazott Rutte.

Elmondta: a NATO együtt akar működni Ukrajnával, de a csendes-óceáni térség országaival is, Ausztráliát, Új-Zélandot és a Koreai Köztársaságot említve. Aláhúzta, hogy a szövetségesek és partnereik sokat tanulhatnak egymástól, és erőfeszítéseik egyesítésével többet tudnak termelni, fokozni tudják az innovációt.

Úgy értékelt: a szövetségesek részéről megvan a politikai akarat, hogy a bruttó hazai termék (GDP) nagyobb hányadát fordítsák védelemre. Románia például GDP-je 3,5 százalékát fordítaná katonai kiadásokra – mondta.

Kijelentette, hogy a politikai akarat, a pénz és a kereslet is adott, és a kontinens biztonsága függ ettől, ezért a termelés növelésére, a szállítás felgyorsítására, a gyártósorok bővítésére kérte a jelenlévő üzletembereket. Biztosította őket, hogy mindazt, amit megtermelnek, el is fogják tudni adni.

Nicusor Dan román államfő a fórumon mondott beszédében rámutatott: minden fenyegetés és kihívás, amivel a NATO-tagországok szembesülnek napjainkban, azt mutatja, hogy a béke és a biztonság nem garantált, ezért „az újrafegyverkezés nem választás, hanem szükségszerűség”.

A felelősségvállalást hangsúlyozva elmondta, hogy az európai országoknak fokozniuk kell katonai és védelmi képességeiket. Közölte, hogy Románia 2025-ben a GDP 2,24 százalékát költi erre, és a jövőben védelmi kiadásait tovább növeli. (MTI)