A dél-koreai elnök elég homályos okokkal indokolta a hadiállapot elrendelését. Azzal vádolta az ellenzéket, hogy együttműködnek Észak-Koreával és ezért hadiállapotra van szükség ahhoz, hogy megvédjék az országot az észak-koreai államellenes erőktől, és megvédjék a szabad alkotmányos rendet, bár konkrét fenyegetésekre nem hivatkozott. A puccs azonban amatőrre sikeredett, mert mielőtt a katonák megszállták volna a Parlamentet a képviselők gyorsan leszavazták a hadiállapotot. Ezt követően kaotikus jelenetek következtek, amikor a katonák megpróbálták átvenni az irányítást, de hátráltak, amikor a parlamenti asszisztensek tűzoltó készülékkel permetezték be őket. Közben tüntetők odakint dulakodtak a rendőrökkel.
Most már a Reuters arról cikkezik, hogy a dél-koreai elnököt felelősségre vonás fenyegeti a hadiállapot bukása miatt. A dél-koreai törvényhozók mindenesetre már be is nyújtottak egy törvényjavaslatot Yoon Suk Yeol elnök felelősségre vonására. Az elnök először hadiállapotot hirdetett, majd órákkal később visszavonta a lépést, ami politikai válságot váltott ki Ázsia negyedik legnagyobb gazdaságában.
Az Egyesült Államokban Dél-Korea legfontosabb szövetségesénél vitát okozott a meglepetésszerű hadiállapot. Elutasították Yoon politikai tevékenységét, a média cenzúrázására irányuló kísérletét és azt, hogy fegyveres csapatok hatoltak be a szöuli nemzetgyűlés épületébe.
Mély megosztottság alakult ki Yoon kormányzó Népi Erőpártjában is, amelynek vezetője Kim Yong-hyun védelmi miniszter elbocsátását és az egész kabinet lemondását kérte. Kim felajánlotta lemondását – közölte a védelmi minisztérium.