A magyarok is rabszolgák?

Az 508 lengyel és litván munkavállaló körében elvégzett kérdőíves vizsgálat egyebek mellett azt mutatta ki, hogy a kelet-európaiakat sokszor heti 60 órát meghaladó munkaidőben dolgoztatják, a túlóradíjat azonban különböző levonások címén megtagadják tőlük, sőt gyakran a rendes munkaidőre járó, óránkénti 5,05 fontos (1900 forintos) törvényes minimálbért sem fizetik ki nekik.

A válaszadók 14 százaléka számolt be arról, hogy nem keresi meg a minimálbért sem. A TUC kimutatása szerint a minimálbérnél kevesebbet kereső kelet-európaiak aránya több mint a tízszerese a brit nemzetgazdasági átlagnak: országosan a foglalkoztatottak 1,3 százaléka keres kevesebbet a törvényes minimumnál.

A jelentésben idézett esetek között szerepel az a beszámoló, amely szerint egy munkáltató 60 perc helyett 100 percnek számol egy-egy munkaórát, és amikor az alkalmazottak ezt kifogásolták, azt mondta: ilyen a bérelszámolást végző számítógépes program, amelyet nem tud módosítani.

Marginális állások

A 27 oldalas TUC-jelentés szerint a munkaadók gyakran azzal érvelnek, hogy csak ilyen feltételekkel tudják a kelet-európaiak által betöltött, általában "marginális" állásokat egyáltalán fenntartani, magasabb bérek esetén ezek az állások nem is léteznének. A szakszervezeti szövetség szerint azonban ez egyszerűen nem felel meg a valóságnak, mert a vizsgálatba bevont cégek könnyedén megfizethetnék rendesen is a bevándorló alkalmazottakat, vagyis "nem gazdaságossági kérdésről, hanem kizsákmányolásról van szó".

A TUC kimutatása szerint a legtöbbször bepanaszolt munkáltatók mindegyike erősen nyereséges; van olyan, amelyik évente 45 millió font (17 milliárd forint) profitot ér el. Ugyanezeknek a cégeknek az igazgatói évente 100-600 ezer font közötti fizetéseket visznek haza, áll a jelentésben.

A felmérés szerint a kelet-európai EU-munkavállalók több mint a negyedének nincs írásos munkaszerződése, és általánosságban több mint a felük számolt be valamilyen alapvető munkahelyi problémáról. Brendan Barber, a TUC főtitkára a vizsgálat eredményeit úgy kommentálta, hogy a bevándorló munkavállalókkal szembeni módszeres visszaélésről van szó, amely "újkori rabszolgatartással ér fel".

A TUC - főleg a kelet-európaiakra tekintettel - a vizsgálat során tapasztaltaktól ösztönözve összeállított egy 40 oldalas tájékoztatót, amely részletes eligazítást ad a munkavállalóknak jogaikról, illetve a gyakorlati teendőkről nagy-britanniai munkavállalás esetén. Az angol nyelvű tájékoztató ezen a honlapon is hozzáférhető.

Mindazonáltal nem a kedden közzétett TUC-jelentés az első, amely felhívja a figyelmet a Nagy-Britanniában dolgozó kelet-európaiakkal szembeni visszaélésekre. Tavasszal a BBC tévé sugárzott egy riportfilmet, amelynek kicsengése szerint kizsákmányoló emberkereskedelemmé fajult a kelet-európai EU-munkavállalók nagy-britanniai kiközvetítésének jelentős része, amelyre nem létező állásokért vagy embertelen szálláskörülményekért több száz fontot kizsaroló szervezők telepedtek rá, adósságcsapdába ejtve az áldozatokat.

Véleményvezér

Románia is lehagyott minket a várható élettartam statisztikákban

Románia is lehagyott minket a várható élettartam statisztikákban 

80 felett már nincs sok esélyünk.
A francia elnök szerint a kis nemzeti vállalatok versenyképtelenek a nagy globális cégekkel szemben

A francia elnök szerint a kis nemzeti vállalatok versenyképtelenek a nagy globális cégekkel szemben 

A francia elnök keményen beszólt az európai gazdaságpolitikának.
Az osztogató-fosztogató állam nagyon drága

Az osztogató-fosztogató állam nagyon drága 

A kormány tavalyi, többször módosított hiánycélja sem teljesült.
Jobbról és balról is immár Magyar Péter nemiségét firtatják

Jobbról és balról is immár Magyar Péter nemiségét firtatják 

Lassan mulatságba fullad a magyar elit kommunikációs vergődése.
Minimum nettó 800 ezer forintos fizetés a Lidlben

Minimum nettó 800 ezer forintos fizetés a Lidlben 

Nem álom, valóság.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo