A legszélsőségesebb véleményt Schmidt Mária történész professzor, a Terror Háza és a XXI. Század Intézet főigazgatója, Orbán Viktor egyik legrégebbi bizalmas tanácsadója képviseli.
A háborút, és ez mostanra mindenki számára egyértelmű, az USA vívja Oroszországgal az ukránokon keresztül. És feltett szándéka, hogy Európát is hadviselő féllé tegye.A Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára szerint Nyugat-Európa mára résmentesen amerikanizálva lett.
Dermesztő látni, hogy a 80 milliós Németország milyen kiszolgáltatottá vált, mennyire képtelen ellenállni annak az öngyilkos politikának, amit az USA regnáló gerontokratái rákényszerítenek.Schmidt Mária, aki maga is majd 70 éves, legutóbbi véleménycikkében érdekes módon Putyin felelősségéről egyetlen szót nem ejt, miközben az USA-t többszörösen legyalázza. Ez legalábbis megkérdőjelezi a történész asszony tárgyilagos elfogulatlanságát és inkább arra emlékeztett, hogy a kampányban Orbán Viktor valami hasonlóval magyarázta Magyarország különutas politikáját. Igaz ő konkrétan nem nevezte meg az USA-t, de hát a nagy elvek úgymond lefordítása a köznépnek, ahogy megszokhattuk már, a párt kommunikációs pitbulljainak és trolljainak a feladata szokott lenni.
Közép-Európa csak egy sakktábla a világ nagyhatalmai számára, és Magyarország is csak egy bábú azon. Ha céljaik úgy kívánják, fel is áldoznak minket.Különös módon még a háború kezdeményezője, Vlagyimir Putyin orosz elnök sem osztja teljesen a magyarok USA ellenes narratíváját az ukrán háborúval kapcsolatban. Most a Győzelem Napján Putyin úgy fogalmazott a Magyar Távirati Iroda jelentése szerint, hogy egy teljesen elfogadhatatlan fenyegetés jött létre közvetlenül a határaikon.
Nyílt előkészületek folytak egy újabb büntetőműveletre (a Donyec-medencében), a behatolásra történelmi földjeinkre, köztük a Krímbe. Kijev bejelentette nukleáris fegyverek beszerzésének lehetőségét, a NATO-blokk pedig aktív katonai fejlesztésbe kezdett a velünk szomszédos területeken.Putyin úgy vélte, minden arról szólt, hogy elkerülhetetlen lesz az összecsapás a neonácikkal, ezért megelőző választ adtak tervezett agresszióra. A brit védelmi miniszter erre úgy reagált, Vlagyimir Putyin orosz elnök állításai ellenére senki nem akarja megtámadni Oroszországot.
Moszkva magyarázataival egyébként is érdemes óvatosan bánni, mert azok rendkívül dinamikusan változnak és alakulnak. A háború előtt még semmi indokát nem látták egy nyílt katonai beavatkozásnak. Aztán egyszercsak Moszkvában megjelentek az „elszakadni vágyó” területek vezetői, és Putyin azonnal el is ismerte a kelet-ukrajnai szakadár köztársaságok függetlenségét. Akkor eszmélt fel a világ, köztük Magyarország is, hogy bizony háború lesz.