Az új kormányzati eszközök nem mérséklik a válságot

A 2024 őszén bejelentett gazdaságpolitikai akcióterv a megfizethető lakhatást tűzte a zászlajára, azonban:

• az új programok szinte kizárólag a hitelképes, magasabb jövedelmű háztartásoknak kedveznek;

• az intézkedések fő célja valójában a fogyasztás ösztönzése és az építőipar támogatása, nem a lakhatási szegénység kezelése;

• a kamattámogatott hitelek jelentős költségvetési kockázatot hordoznak;

• a bérlakás-szektor továbbra is háttérbe szorul, miközben a magántulajdonú bérlakások bérleti díja folyamatosan növekszik.

A jelentés szerint a kormány kommunikációja a lakástulajdonlást állítja középpontba, és aktívan ellenzi a bérlakásprogramokat, holott a szakmai szervezetek egyértelműen állítják: erős állami és nonprofit bérlakásszektor nélkül nem oldható meg a lakhatási válság.

Megfizethetőség és energiaszegénység: a legnehezebb helyzetben élő emberek maradnak segítség nélkül

Különösen nagy nehézséget okoz, hogy a sérülékeny csoportok – köztük:

• a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerülő fiatalok,

• a hajléktalan emberek,

• az energiaszegénység által érintett háztartások,

• az ukrajnai menekültek

– gyakorlatilag nem jutnak célzott lakhatási támogatásokhoz.

“Az energiaszegénység kezelésére szolgáló programok nincsenek összehangolva más felújítási támogatásokkal, amelyek így a tehetősebb háztartásokhoz szivárognak el” – emelte ki Czirfusz Márton, a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont társalapítója, a Lakáspolitikák és költségvetési kiadások fejezet szerzője.