A Magyarországon 200 éve honos fajtát 2010-ben nyilvánították veszélyeztetett fajtává, miután 6000 alá csökkent az A-törzskönyves, nagy többségben fajtatiszta egyedek száma - mondta Füller Imre. Akkor 4026, idesorolható magyartarka egyedet tudtak összegyűjteni a tenyésztők. Az európai uniós támogatás fejében a tenyésztők azt vállalták, hogy 2015-re a 87,5 százalékban tisztavérű magyartarka marhák száma eléri az ötezret az országban - tette hozzá - a Magyartarka Tenyésztők Országos Egyesületének ügyvezető igazgatója.
Ismertetése szerint a hazai szarvasmarha-állomány gyarapodásával párhuzamosan a magyartarka-állomány is nőtt az utóbbi években; bár a fajtamegoszlásról pontos adatokkal az egyesület nem rendelkezik, a 2012-ben nyilvántartott 330 ezer tehénnek körülbelül a húsz százaléka sorolható a kettős hasznosítású magyar fajtához, míg többségben a tejelő fajta egyedei, a Holstein-frízek vannak. Mint mondta, a 2011. évi 19 ezres létszámnövekedésnek nagy részét a magyartarka fajta gyarapodása tette ki.
A 60-70 ezerre becsült populációból azonban mindössze 8,5 ezer állat áll termelésellenőrzés alatt, kevesebb, mint felük igazolt származású; a teljesen tisztavérű állatok száma néhány száz.
A fajta tenyésztését 1989 óta irányító - jelenleg 1400 tagot számláló - egyesület célja egy rámás, jó húsformájú állat kitenyésztése, és továbbra is törekszünk a kettős - hús- és tejtermelő képesség fenntartására - mondta az egyesület ügyvezetője.
Magyarországon jelenleg csak a magyartarka fajtának van meghatározva a hústenyészértéke, ami megmutatja azt, hogy a tenyészbika milyen tulajdonságokat örökít át - jegyezte meg Füller Imre. A tenyésztési program keretében kiválasztott bikanevelő tehenekhez a kis létszámú hazai nukleuszállomány mellett külföldről is hoznak tenyészbikákat. A program, amelyben ötéves ciklusonként derül ki egy-egy tenyészbika értéke - az eddigi tapasztalatok alapján 80 százalékban sikeres - tette hozzá.
Az eredményekről szólva elmondta: a magyartarka bikák átlagos súlygyarapodása napi 1300-1400 gramm, de nem ritka, hogy eléri a két kilogrammot, ami jónak mondható. A vágás után az állat 60 százaléka hasznosul húsként, a fajta tejtermelése megközelíti az évi 6000 kilogrammot. A 2011-ben legjobb eredményeket elért, 800 tehenes bonyhádi Pannónia Mezőgazdasági Zrt. átlaga évi 7300 kilogramm tej, amelynek 4,26 százalékos zsír- és 3,52 százalékos fehérjetartalma volt.
A magyartarka jó tulajdonságai közé tartozik, hogy a leselejtezett tehén jól hizlalható, és három hónap alatt eléri a 9-10 mázsás súlyt, jelenleg pedig van kereslet a nagy súlyú szarvasmarhákra - mondta az ügyvezető. Az egyesület tenyésztési programjának egyik célja a fajta tejelő képességének javítása, pontosan azonban nem határozták meg az elérendő éves tejhozamot. "Azt szeretnénk elérni, hogy a tenyésztő a lehető leggazdaságosabb módon állítsa elő a magyartarkát, és a jövedelem szempontjából a 60-40 százalékos tej-hús arány maradjon meg" - mondta Füller Imre.
Októbertől fizetik a különleges tejtámogatást
A kormány csaknem hétmilliárd forintot különített el a különleges tejtámogatás előlegeként, amelynek kifizetését október 16-án kezdik meg - közölte Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. A miniszter hangsúlyozta, hogy a kormány a súlyos aszálykárok és a tavaszi fagykárok miatt megteremtette a forrást az egységes területalapú (SAPS), valamint a különleges tejtámogatás előlegének kifizetéséhez. Október 16-án a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal megkezdi a 157 milliárd forint kifizetését. A gazdák december 1-jéig a SAPS keretén belül mintegy 150 milliárd, a különleges tejtámogatásból pedig 6,7 milliárd forint előleghez jutnak. „Mindent megteszünk azért, hogy a tejágazatot stabilizáljuk, és a magyar tejtermelőket kedvező piaci helyzetbe hozzuk. A tejtermelés a mezőgazdaság „nehézipara", beruházásigényes ágazat. A minisztérium kiemelten támogatja, mert a nagy tőkeigénye mellett rengeteg embernek nyújt munkát" - tette hozzá. További részletek itt olvashatók!
