Két tipikus jövedelmet és két típusingatlant vettünk alapul az összehasonlításhoz. - magyarázza Rutai Gábor, a Duna House elemzési vezetője.  A minimálbér az egyik jól nyomon követhető jövedelmi mutató, másiknak pedig egy (energiaszektorban dolgozó) szellemi foglalkoztatott jövedelme lett a KSH nyilvántartása alapján. Ez utóbbi egy erősebb, de még nem kiemelkedő jövedelemnek felel meg. A két típuslakás egyikének az ország egyik legolcsóbb lakását, egy 50-60 m2 közötti miskolci panellakást és egy drágább kategóriát, a Budapest 5. kerületének 50-55 m2 közötti, 2000 előtt épült, jó állapotú polgári lakását használtuk.

  Az összehasonlítás 2008. január 1 és 2012. január 1 közötti KSH, illetve Duna House adatai alapján készült, így kiindulópontnak a válság előtti árak és jövedelmek is szerepelhetnek. 2009 január elsején a pillanatnyi minimálbér 71 500 Ft volt havonta, ekkor a olcsó miskolci panel m2 ára majdnem dupla ennyibe került, 133 ezer Ft-ba, az 5. kerületi lakásért pedig négyzetméterenként 5 és félszeresét, 392 ezer Ft-ot kellett fizetni. A 2009-2012 közti ingatlan áreséssel és fokozatos minimálbéremelésekkel összeértek az értékek. Idén január 1-én 93 ezer Ft volt a havi minimálbér és a miskolci panel négyzetméter ára is majdnem épp ennyi volt. A belvárosi polgári lakás ára is esett időközben, ennek m2 ára 3,5-szerese lett a pillanatnyi minimálbérnek.

 Más a helyzet, ha az említett szellemi foglalkozású jövedelmét nézzük. 2009. január 1-én a havi 207,5 ezer Ft-os nettó jövedelem meghaladta a miskolci panel 133 ezer Ft-os m2 árát és szinte a fele volt a fővárosi ingatlan m2 árának. Ez utóbbi lakástípus áresésével és a jövedelem emelkedésével 10%-on belülre került csupán a különbség az 5. kerületi lakástípus egy négyzetméterének megvásárlásához, tehát az árak időközben szinte itt is összeértek.