Tavaly az első 10 hónapban 82 ezer tranzakció zajlott a piacon, idén kb. 71 ezer. A különbséget a tavalyi év első hónapjait jellemző végtörlesztés pörgette fel. Egy közel hasonló november és egy szezonálisan, jellemzően gyenge december esetén az idei összes tranzakció darabszáma 84-86 ezer körül alakulhat majd. Nincs jelentősebb elmozdulás a keresletben. Októberben a Keresletindex 71 pontot mutat, ami bár az idei legalacsonyabb érték, de járt már itt többször is az index és az idei maximum is 76 volt eddig áprilisban.
Hasonló négyzetméter áron vásárolták a paneleket az ország két felén: Keleten 120 ezer, nyugaton 126 ezer Ft-ért, viszont az utóbbi régióban 1 millió Ft-tal többet, 7 milliót költöttek rá átlagban. A főváros pesti oldalán a panelt 149, a budai oldalon 208 ezer Ft/m2 átlagon vették. A téglaépítésű lakásoknál nagyobb volt a szórás, Kelet-Magyarországon 146 eFt/m2 volt az átlag, nyugaton 202 ezer. Budapesten a pesti oldalon 222, a belvárosban 243, Budán pedig 319 ezer Ft/m2 volt a megvásárolt lakások átlagára.
Nagyon erős volt a kiváló és jó minőségű lakások aránya az összes októberben megvett ingatlanok között. A fővárosban az ingatlanok kétharmada volt ilyen és csak 33% vett rossz, vagy egyenesen felújítandó lakást. Pest Megyében ennél is szűkebb réteg vállalkozott erre, itt a rosszabb minőséget 20%, a felújítandót csupán 1% vette. Vidéken a keleti országrész volt a kevésbé vállalkozó kedvű, 4% vett felújítandót és 21% épp lakhatót, nyugaton 6% kezd majd felújításba biztosan és a valamivel jobb besorolású lakható kategóriát is 27% vásárolta.
Messze a XIII. kerület után volt a legnagyobb érdeklődés októberben, hiszen a vásárolni szándékozók 17,4%-a jelölte meg ezt a régiót, mint az egyik lehetséges vásárlási célpontot. Ez egytizeddel magasabb érték, mint a második helyen található XI. kerület, amelyet a leendő vevők 15,8%-a jelölt meg.
Alkudni továbbra is sokat lehet, főleg családi házakra. Októberben a vidéken családi házat vásárlók átlag 13%-ot tudtak alkudni, ami azért lehet fájó az eladóknak, mert a vevők megjelenése előtt átlagosan 6%-ot kellett engedniük az árból. A közép-magyarországi régióban sem volt sokkal kisebb az alkuképesség, itt 10%-ot tudtak a vevők faragni az árból. A panel– és téglalakások esetében szűkebb a mozgástér, könnyebb az árakat jól meghatározni. Ezeknél országos szinten is 4-5%-os volt az árlevitel mértéke és paneleknél 5-6%, téglánál 7% volt az alku.
A fővárosban továbbra is erős a befektetők jelenléte. Bár a legnagyobb arányban (33%) az első lakásukat vásárlók vannak jelen, minden negyedik vevő befektetőnek vallja magát. Ők átlagosan 11,9 milliót költöttek és 51 négyzetméteres lakást választottak. Vidéken is az elsőlakást vevők teszik ki az összes harmadát, a második legnagyobb csoport a nagyobba költözőké és csak a harmadik a befektetőké 14%-kal. A vidéki ingatlanba fektetők átlagosan 7,5 milliót költöttek és kísérteties módon nekik is 51 m2 lett a vásárolt lakások átlagmérete.
Csekély különbség mutatkozott vidéken a megvásárolt ingatlanok paramétereinek egy évvel ezelőttiekkel való összehasonlításában. Most októberben is a 40-60 négyzetméter közöttieket választották 45%-ban, majd a 60-80 közöttieké lett a második legnépszerűbb méretosztály 23%-kal. Nőtt a 5-10 millió közötti ársáv aránya tavaly októberhez képest 47-ről 53%-ra. Ezt a 6%-os növekedést épp a drágább 10-20 millió közöttiek rovására tette. Budán dupla annyi drága, 40 millió Forint fölötti ingatlant vettek idén októberben, mint tavaly. Akkor az összes eladott ingatlan 5%-a, most pedig 10%-a volt ez az árosztály. Az olcsóbb árosztályokban is látványos volt az átrendeződés, egy évvel ezelőtt 36% volt az 5-10 millió között elkeltek aránya, ami idén októberben 20% lett. Feljött viszont az olcsóbb 5-10 közöttieké 27%-ra és drágább 15-20 közöttieké is 12-ről 24%-ra.
