A befektetési célú ingatlanok főleg irodaépületek, amelyeknél - a helytől függően - 7-8 százalékos hozamot lehet elérni. Ehhez társul még - középtávon - évi 2-3 százalékos értéknövekedés - mondta Lindwurm György, a DTZ Hungary Zrt. ingatlan tanácsadó befektetési igazgatója, megjegyezve azt, hogy ez nemzetközi összehasonlításban magasnak számít. A befektetők a hosszabb távra, nagy arányban bérbe adott, jó minőségű ingatlanokat keresik. Kezdenek visszatérni - de egyelőre csak visszafogott pénzmennyiséggel - a nagy ingatlanalapok is az országba - tette hozzá.
Az irodapiacon - annak ellenére, hogy még mindig 20 százalékhoz közeli a kihasználatlanság - az 1500 négyzetméter feletti igényeket nehéz kielégíteni. Ennek pedig az az oka, hogy 3-4 éve minimális volt a fejlesztés ezen a részpiacon - jegyezte meg Simonyi Balázs üzletágvezető. Idén a szolgáltató cégek valamint az állam volt a legnagyobb bérlő, náluk előfordult a meglévő területek bővítése is. Jelenleg minimális a spekulatív - az előzetes bérbeadás nélküli - fejlesztés, az Atenor és a Skanska végez ilyet, saját tőkéből. Annak a fejlesztőnek, aki hitelből építene új irodaházat, legalább 40 százalékos előbérletet kell felmutatnia a bank felé, így spekulatív fejlesztés csak saját tőkéből lehetséges - tette hozzá az üzletágvezető, megjegyezve: helyzeti előnye van annak, aki kész irodát tud kínálni a bérlőknek.
A bérlők átlagosan 10-15 év után váltanak épületet, mivel ennyi idő után avul el műszakilag az addig bérelt terület, így tovább már nem hosszabbítják a meglévő bérletüket. Az ipari és logisztikai ingatlanok részpiacán nőtt a kereslet, viszont új átadás nem volt idén. A harmadik negyedév végére 200 ezer négyzetmétert tett ki a bérbeadás, ez a tavalyi teljes bérléssel azonos. Az átlagos bérelt terület pedig egy év alatt 2 ezerről közel 3 ezer négyzetméterre növekedett. Az üresedési ráta pedig 23-ről 18 százalékra csökkent ezen idő alatt.
