Kép: Pixabay

A teljes idei forgalom megközelíti az 55 ezer tranzakciót, amely 14 százalékos javulás a tavaly ugyanezen időszakhoz képest. Az idei átlagszintre, 83 százalékpontra emelkedett vissza a Keresletindex. A 2013-as év átlaga 70 pont volt, tavaly júliusban egész pontosan 72, ami 16 százalékkal gyengébb érték, mint az elmúlt hónapban. Az intenzív kereslet így továbbra is kitart a piacon.

Júliusban szinte teljesen azonos áron vásárolták a panellakásokat az ország két felében, hiszen keleten 128, nyugaton 129 ezer Forintot adtak négyzetméteréért. Ugyanezt a típust Pesten 174, Budán 213 ezer Ft/m2-ért vásárolták. A tégla lakásoknál már nagyobb a szórás: keleten 146, nyugaton 189 ezer volt az átlag, Pesten 243 ezer Ft-ot fizettek érte, Budán 308-at, a belvárosban pedig 328-at. Átlagosan 150 napot töltöttek a piacon a megvásárolt ingatlanok, ezen belül a pesti panelek eladóinak kellett a legkevesebbet,101 napot várniuk.

Tarolt a lakáskeresők körében a XIII. kerület júliusban. Több mint minden ötödik vevő, aki a fővárosban szándékozik vásárolni, megjelölte ezt a lokációt, mint lehetséges célpontot. Ezt követi a XIV. kerület 17%-kal, illetve VI. és VII. kerületek szintén hasonló értékkel.

Júliusban a legtöbbet, átlag 8 százalékot a Pest megyei családi házak eladóinak kellett csökkenteni az áron, hogy érkezzenek a vevők, akik átlagosan további 9 százalékot tudtak alkudni. A legmagasabb vevői alku szintén a családi házak esetében vidéken mutatkozott 12 százalékkal. A többi lakástípus esetében az alku 5%-körül alakult országszerte.

Budapesten ismét a befektetőké volt a piac, akik az összes eladott lakás 27 százalékánál voltak jelen. Érdekes azonban, hogy ugyanekkora volt a nagyobb lakásba költözők aránya is, így az általában élen álló elsőlakás vásárlók 22 százalékos jelenléttel csupán a harmadik legnépesebb tábor lett. Vidéken nem borult a statisztika, a megszokott 31 százalékos arányt hozták az elsőlakás vásárlók a piacon, majd 18%-kal jönnek egyforma intenzitással a nagyobba– és kisebbe költözők, illetve a befektetők. Legtöbbet, átlag 16,5 milliót a nagyobba költözők költöttek. A befektetők vidéken 6,5, a fővárosban átlag 13,5 milliót adtak ki ingatlanonként.

Miután Budapesten a vásárlói oldalon nagy volt a nagyobba költözők jelenléte, így nem csoda, hogy az eladói oldalon is hasonló a helyzet. A fővárosban az összes eladó 42 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az el-adás hátterében ez a szándék áll. Minden negyedik eladó örökölt ingatlant értékesített, kisebbe pedig az el-adók 18%-a vágyik. Vidékről más adatok érkeztek, itt az összes eladás 35%-ban a megörökölt ingatlanoktól szabadultak és a második legnagyobb tábor 29%-kal a kisebbe költözőké volt. A nagyobb lakásba költözni szándékozók aránya vidéken majdnem a fele a fővárosinak, hiszen az összes eladás csupán 22 százalékban szerepelt ez az indok. Ők átlag 8,5 millióval indulnak a nagyobb lakás vásárlásának, a fővárosiak pedig 15,4 millióval tehetik ugyanezt.

Vidéken a megvásárolt ingatlanok 46 százaléka volt 40-60 négyzetméter közötti, 18%-ban vettek 60-80 és 14%-ban 20-40 m2 között. 160 m2 fölötti ingatlan a vevők 4 százaléka vásárolt, egy éve ugyanekkor az arányuk negyed ekkora volt. Pest Megyében minden harmadik vevő 60-80 m2 között vásárolt, 160 fölött itt 6% volt a vásárlási arány, ami a fele a tavaly júliusi adatnak. Budán minden 10. vevő költött 40 millió fölött ingatlanra, de a vevők kb. fele inkább 15 millió alatt vásárolt. Pesten ez az arány meghaladta a 60%-ot. A kedvelt lakásméret a főváros mindkét oldalán a 40-60 m2 közötti volt, Budán 41, Pesten 39 százalékban, de ez utóbbinál elmondható, hogy minden negyedik vásárló döntött a kisebb, 20-40 m2 közötti méret mellett.