Több pénz, új lehetőségek vállalkozások finanszírozására

A vállalkozások finanszírozási problémáinak megoldása a válság kitörése óta kulcskérdés. E területen jelenthet számottevő előrelépést az uniós forrásból finanszírozott kis- és középvállalati kockázati tőkeprogram kibővítése. A jövőben uniós jóváhagyással nagyobb értékű befektetéseket is megvalósíthat a Széchenyi Tőkebefektetési Alap (SZTA), s befektetőtársak bevonásával a korábbi 200 ezer euróról akár 750 ezer euróra is növekedhet az SZTA általi befektetések egyedi értékhatára. Mindemellett az Európai Bizottság engedélye alapján az SZTA tőkéstársat is bevonhat egyes befektetéseihez.

2013. május 28.

Piac&Profit

Az Új Széchenyi terv égisze alatt működő Széchenyi Tőkebefektetési Alap számára újabb, a magyar kis- és középvállalati szektorban mutatkozó tőkeigény kielégítését célzó befektetési konstrukciók bevezetését engedélyezte az Európai Bizottság.

Kulcskérdés a vállalkozások forrásproblémáinak megoldása

A vállalkozások finanszírozásának kérdése, ágazatonként eltérő mértékben ugyan, de a 2008-as válság óta problémásnak tekinthető. A helyzeten nem csupán a gazdasági növekedés elősegítése, hanem foglalkoztatási szempontból is változtatni kell – emelte ki Csepreghy Nándor, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztési programokért felelős helyettes-államtitkára, utalva a kis- és középvállalatok magyar gazdaság egészében betöltött szerepére, s egyben indokolva azt, hogy miért tekinti a tárca komoly jelentőségű lépésnek az engedély megszerzését.

Közel négyszeres tőkejuttatási lehetőség

Az SZTA az Európai Bizottságtól kapott felhatalmazás alapján három új tőkebefektetési konstrukciót hirdet meg, amelyek a korábbi 200 ezer eurós (de minimis szerinti) értékhatáron jóval túlmutató, 750 ezer eurós tőkebevonást is lehetővé tesznek.

A visszatérítendő tőkeforráshoz azok a már legalább két éve működő, legfeljebb kétmilliárd forintos árbevételű magyar kis- és középvállalatok juthatnak hozzá, amelyek növekedési, fejlesztési terveik eléréséhez keresnek tőkét. A tőkebevonásra az SZTA-nak többféleképpen is lehetősége nyílik, önállóan, vagy társbefektetőkkel közösen. Az engedély alapján a tőkealap-kezelő 3 új konstrukciót dolgozott ki.

Új módozatok

Az első terméknél lehetőség van arra, hogy az uniós forrásból biztosított 70 százalékos kockázati tőke mellé szükséges 30 százaléknyi privát forrás bevonás egy részét (a teljes befektetés 20 százalékát) belső tőkésítés adja. Gondolva például a korábban a céltársaságnál felhalmozott eredménytartalék felhasználása, vagy követelések tőkeként történő beemelése a vállalkozásokba.

A második módozat privát alapok, magánszemélyek tőkéjének szélesebb körben történő bevonására van lehetőség oly módon, hogy együttműködési megállapodást kötnek az SZTA-val. Így - miként azt Csuhaj V. Imre, az SZTA elnök-vezérigazgatója a témáról szóló sajtótájékoztatón kiemelte - olyan erőket is lehetőség van megmozgatni, amelyek az egyéb kockázati tőkeprogramokkal nem érhetők el.

A harmadik terméknél privát tőke nélküli finanszírozásra van lehetőség olyan esetekben, amikor egy működő vállalkozás valamely üzletágának leválását, önálló cégbe szervezéséhez szükséges forrást kell biztosítani. Itt ugyanakkor feltételként úgynevezett piaci tesztet kell elvégezni. Magyarán az NFM, az SZTA és a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület honlapján meg kell hirdetni a projektet. Amennyiben a finanszírozásra az adott feltételekkel jelentkezik magántőke, akkor azzal együttesen kell befektetni az adott cégbe. Ezzel kívánják biztosítani, hogy az állami szerepvállalás ne szorítsa ki a magántőkét a befektetésekből.

Piaci hiányelemzés indokolta a bővítést

Már a Széchenyi Tőkebefektetési Alap indulásakor láttuk, hogy a ’de minimis’-en túlmutató befektetési volumen iránt is mutatkozik igény a hagyományos iparágakban sikeresen működő vállalkozások részéről. A hazai piacon aktív kockázati tőkealapok jellemzően az egymillió euró feletti befektetési lehetőségeket keresik, a magánbefektetők és az üzleti angyalok pedig elsősorban a pár millió forintos befektetésben gondolkodnak. E két sáv között kielégítetlenek a forrásigények, miközben a vállalati szektor alultőkésített - emelte ki Csuhaj V. Imre.

A Jeremie forrásokra épülő alapkezelők részben ki tudják tölteni ezt a teret a kiugró növekedési potenciállal rendelkező cégeknél, ugyanakkor a hagyományos iparágakban működő vállalkozások továbbra sem találtak tőkeforrást tervezett fejlesztéseikhez, működésük stabilizálásához, pedig foglalkoztatási szempontból nagyon fontos szerepet játszanak a magyar gazdaságban. A piaci hiányelemzés igazolta ezt helyzetet, ezért is kapott egyedi engedélyt Magyarország az Európai Bizottságtól a tőkeprogram kibővítésére - tette hozzá a vezető.

Egyedi engedély, követhető gyakorlat

Az új konstrukciók bevezetése mellett az SZTA a korábbi 75-200 ezer euró közötti (úgynevezett de minimis) tőkejuttatási program is folytatódik. Itt a foglalkoztatottak számára vonatkozó 25 fős határt 5-re csökkentették, igazodva a tőkeméretekhez. (Az új konstrukcióknál a 25 fős létszám elérése továbbra is feltétel.)

Magyarország a program elindítására egyedi engedélyt kapott. Csuhaj V. Imre magyarázata szerint ezért tartott viszonylag hosszú ideig (több mint háromnegyed évig) a folyamat. A többi tagállamnak lehetősége van ugyanakkor arra, hogy a megállapodás kereteinek megfelelő programot indítsanak.

Száz cégben, 14 milliárd befektetés

A Széchenyi Tőkealapkezelő Zrt. működése első teljes évében 1 milliárd forintot fektetett be. Jelenleg 17 vállalkozásba 1,2-1,3 milliárd tőkét helyezett ki, s további 3,6 milliárdra vonatkozóan van előkészített megállapodás a 100 százalékban állami tulajdonban lévő társaságnál.

Az alapkezelő a Regionális Operatív Programok keretéből felállított Széchenyi Tőkebefektetési Alap 14 milliárd forintos forrását kell, hogy eljuttassa a kkv-szektornak. Az ország mind a 7 régiójába 2-2 milliárd forint kihelyezésére van lehetőség.

Becslések szerint Magyarországon 800-2500 olyan társaság működik, amely a befektetési elvárásoknak megfelel. A tervek szerint 2015 végéig 80-100 projektet bonyolíthatnak le. Célpontjaik között elsősorban olyan vállalkozások szerepelnek, amelyek a nemzetgazdasági szempontból jelentős, ugyanakkor a piaci kockázati tőkebefektetők figyelmén többségében kívül eső szektorokban tevékenykednek.

Véleményvezér