Az EKB kedden kiadott jogi szakvéleménye szerint az illeték kivetése az MNB monetáris politikai műveleteire nem egyeztethető össze az MNB szervezeti és működési függetlenségének követelményével.
Veszélyben az árstabilitás
„A tranzakciós illeték "bomlasztja a monetáris politikai átviteli mechanizmust az egynapos betétek és az MNB-kötvények (...) vonzerejének befolyásolása révén" - idézte az MTI az EKB véleményt. Az MNB "nem kereskedelmi jogalany", és a pénzügyi tranzakciós illeték terhét "nem háríthatja át minden további nélkül az ügyfeleire", hiszen intézkedéseit kizárólag "monetáris politikai szerepkörének (..) kell vezérelnie", és nem lehet tekintettel a kereskedelmi bankoknál érvényesülő szempontokra - szögezte le az EKB. Az illeték befolyásolja továbbá az MNB legfőbb feladata, az árstabilitás megteremtését "legjobban szolgáló monetáris politikai eszközök szabad megválasztására vonatkozó képességét" - tették hozzá.
Az EKB szerint az illeték kivetése az MNB monetáris politikai műveleteire "az állami szektor központi banki pénzből történő finanszírozását" szolgáló eszköz létrehozásának is tekinthető, "ennélfogva az MNB részéről a pénzügyi tranzakciós illetéknek az állam részére való megfizetése nem egyeztethető össze a monetáris finanszírozás tilalmával sem".
Torzulásokat okozhat az illeték
Az MNB-től függetlenül a pénzügyi tranzakciós adó "más tagállamokkal nem harmonizált módon történt bevezetése torzulásokat kelthet a pénzügyi piacokon és a reálgazdaságban is", mert növeli a tőke költségét, hiszen "az adóterhet valószínűleg megosztják a pénzügyi szolgáltatások felhasználóival". Az illeték torzulásokat okozhat azért is, mert növeli az ügyleti költségeket, ennek révén szűkülhet a pénzpiaci likviditás, és csökkenhet a hozzáférés a pénzpiaci finanszírozáshoz. Az illeték továbbá "adócsalásra és/vagy adókikerülésre" ösztönözhet, mindezek az elemek pedig "többek között átterelhetik a gazdasági és pénzügyi tevékenységet más tagállamokba" - áll az EKB alelnöke, Vitor Constáncio által jegyzett dokumentumban.
Az EKB szakvéleményében kiemelte, hogy a kormány a tranzakciós illetékről szóló törvényjavaslattal kapcsolatban nem tett eleget az EKB-val való konzultációs kötelezettségének, és kifejtette, hogy a "kormánynak el kellett volna halasztania a törvényjavaslat zárószavazását olyan időpontra, amely lehetővé tette volna az EKB-val a megfelelő konzultációt, illetőleg az EKB véleményének kellő megfontolását". (A kormány a június végén a tranzakciós illetékről szóló törvényjavaslat azon módosításának benyújtását követően kérte az EKB-t a véleményalkotásra, amely az MNB-re is kiterjesztette a jogszabályt. Szűk két héttel ezt követően, július 9-én az Országgyűlés elfogadta a jogszabályt.)
