A 2008 októberében kirobbant ingatlanpiaci válság drámaian érintette a magyarországi és a budapesti lakásépítési trendeket is. Míg a KSH által közölt lakásépítési gyorsjelentések adatai szerint 2010-ben a kiadott építési engedélyek alapján építhető lakások száma országosan a 2006-os „boldog békeévek" szintjének 39%-ára esett vissza, addig Budapesten ugyanezen adat a korábbi érték 57%-ára csökkent.
Meglepő ugyanakkor, hogy mind országosan, mind Budapesten 2009-ben és 2010-ben is növekedett a családi házban építhető lakásokra kiadott építési engedélyek számának aránya a társasházban épülő lakások számához viszonyítva. Országosan 2010-ben az összes lakás több mint felét családi házban kívánják megépíteni az építési engedélyért folyamodók. Ez az elmúlt 10 év legmagasabb értéke. Mindemellett az építési engedélyek iránti igényt a családi házak esetében is visszafogta a kedvezőtlen gazdasági helyzet.
A budapesti piacon is hasonló a helyzet, bár a családi házakban építendő lakásokra kiadott építési engedélyek aránya az országos 50% helyett 10% körül mozog.
80 százalékos visszaesés
A Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt. az Illetékhivatal nyilvántartási adatai alapján az FHB Lakásindex mintájára a közelmúltban készítette el a 2006. és 2010. között Budapesten lezajlott építési telkek adásvételek elemzését. A BIF szakértői a szerződésekben szereplő árak alapján fajlagos négyzetméterre eső árakat képeztek. Ez alapján látható, hogy a telkek árai a válságig jellemzően emelkedtek, majd megtorpant a növekedés, 2010-re csaknem a 2006-os szintre estek vissza. Budapest népszerű kerületeiben az árak ugyanakkor tartják magukat.
„A tranzakciók számát tekintve drámai csökkenést észlelhetünk. A visszaesés 2006-hoz képest 2010-ben csaknem 80%-os, de az előző évhez viszonyítva is esett a tranzakciók aránya."- összegez Angel Gábor, a BIF Nyrt. vezérigazgatója.
Az adatokból az is kiderül, hogy míg a családi házak építése iránti érdeklődés az adatok alapján magasabb, mint az új lakás vásárlási kedv, a visszaesés a telek tranzakciók számát tekintve mégis sokkal meredekebb, mint a közismerten nehéz napokat élő újlakás piac esetében. „Az ellentmondást nem a vásárlóerő csökkenése, hanem sokkal inkább a minőségi kínálat hiánya okozza."- állítja Angel Gábor.
Az agglomerációba menekülnek a budapestiek
A nívós fővárosi építési telkek kínálatának csökkenése miatt az elmúlt tíz évben a családi házra vágyók jelentős része az agglomerációban keresett és talált megoldást. Azon települések, amelyek az elmúlt években vonzó betelepülési feltételeket kínáltak, nem szenvedtek el látványos visszaesést. (pl. Üröm és Csömör.). A családok azonban egyre inkább keresik a Budapesten belüli lakóövezeteket is. A teljes budapesti telekpiac forgalmának mintegy 10%-át adó III. kerület például rendkívül kedvelt része a városnak. Itt az árak stabilak, de a népszerűség ellenére a tranzakciók száma mégis csökken. Látszólag ugyanis bőséges a kínálat, a nyilvánosan hozzáférhető eladói hirdetések száma a 2010-es év tranzakció számának több mint 50-szerese, mégis hiányzik a színvonalas telek kínálat.
„A kereslet a minőségi fejlesztéseket preferálja, így új lendületet adhat a piacnak a Budapest belterületén található mégis zöldövezeti, megfelelő alapterületű, minőségi telkek fejlesztése." - állapítja meg Angel Gábor. A BIF ezt a trendet felismerve indította útjára nemrég a Harsánylejtő-projektet, amely jelenleg Budapest legnagyobb kertvárosi fejlesztése a III. kerület testvérhegyi részén. A természet közeli, egyedi lakókörnyezettől azt várják a fejlesztők, hogy bebizonyítja majd: a minőségi kínálat reális áron megtalálja a vevőkörét.
