A brüsszeli testület és az Európai Központi Bank közös felmérése szerint (melyben 37 országban összesen 15 ezer cég véleményét kérték ki a 2013 áprilisa és szeptembere közötti időszakra vonatkozóan) minden harmadik uniós kis- és közepes vállalkozás (kkv) nem jutott hozzá teljes mértékben a remélt banki forrásokhoz. A cégek 13 százalékát teljes mértékben elutasították, 16 százalék pedig csak az igényeltnél kevesebb hitelt kapott - mutat rá Brüsszel azt is kiemelve, hogy a cégek két százaléka maga utasította el a bankok ajánlatát, mert elfogadhatatlannak tartotta a feltételeket.
Nagyok előnyben
A vállalkozások 7 százaléka úgy nyilatkozott, hogy úgysem kapna hitelt, ezért meg sem próbál kérni, a viszonylag fiatal, 2-5 éve működő vállalkozások esetében pedig ez az arány több mint másfélszer ekkora, 11 százalék. (Krisán László szerint a magyar cégeknek is "bele kell szokni" a hitelfelvételbe.) Az Európai Bizottság összefüggést lát aközött, hogy mekkora a hitelkérelmek elutasítása, mekkora a vállalkozás és mennyi ideje működik. A 250 főnél többet foglalkoztató nagyvállalatok hitelkérelmének mindössze 3 százalékát dobták vissza a bankok, míg a 10 főnél kevesebbet alkalmazó kisvállalkozásoknál ez az arány 18 százalék, a két évnél rövidebb ideje működő cégeknél pedig 28 százalék.
A bizottság arra is kitér, hogy a 2014 és 2020 közötti uniós költségvetési periódusban külön program, a COSME szolgálja majd a kkv-k versenyképességének és finanszírozásának elősegítését, elsősorban kezességvállalás által, garanciák nyújtása révén.
Ha muszáj, nulla alá vágják a betéti kamatot
Peter Praet, az EKB igazgatóságának tagja a Wall Street Journalnak adott interjút, és jelezte, hogy nem kell aggódni, az EKB nem kezd kifutni a rendelkezésére álló monetáris eszközökből – írja a Privátbankár. Szükség esetén azonban az EKB-nek módjában áll további hagyományos lépéseket is megtenni: "van lehetősége a kamatok további csökkentésére, és ez vonatkozik a letéti kamatra (Deposit facility) is - hangsúlyozta az EKB igazgatótanácsának tagja.
A már hónapok óta zéró letéti kamat negatívba fordítása gyakorlatilag díjfizetéssel büntetné a bankokat az EKB-nál elhelyezett pénzek után. Egy ilyen lépés arra kényszerítené a bankokat, hogy az ilyen pénzeket inkább a reálgazdaság hitelezésre fordítsák, ami egyrészt gazdaságösztönző, másrészt inflációnövelő hatással járna. A negatív kamatláb azonban csökkentené a bankok profitját.
