Az egyre aggasztóbb hírek ellenére a krízisnek a hazai pénzpiacra az amerikaihoz mérhető közvetlen hatása szinte biztosan nem lesz. A magyar bankrendszer stabil, ráadásul a bankok hitelezési politikája jóval konzervatívabb, mint az Egyesült Államokban, a bizonytalan hitelek aránya is alacsonyabb, ráadásul a hazai ingatlanpiacon nem látható olyan buborék, mint ami az USA-ban a válságot beindította. A történteknek akár pozitív hozadéka is lehet, hiszen Magyarországon az utóbbi időben egyre inkább lazultak a hitelezési feltételek, a sokk után nyilván konzervatívabbá váló mentalitás hosszabb távon növelheti a hazai bankrendszer stabilitását.

Magyar bankok előnyben

A bankrendszerből elillant a bizalom miatt az egyes pénzintézetek szigorodó feltételekkel hiteleznek egymásnak. Ezt a megnövekedett költséget a bankok továbbhárítják majd az ügyfelekre, melynek következtében megdrágulnak a lakossági és vállalati hitelek. Előbbi a lakosságban is tudatosítja és kézzelfoghatóvá teszi a válság hatásait, utóbbi pedig közvetlenül is negatív hatást gyakorol a gazdasági növekedésre.

A hitelpiac is egyre inkább globalizált, így elképzelhető, hogy a magyar vállalatoknak nem csupán az árupiacon, hanem már a hitelek megszerzéséért is versenyezniük kell régiós riválisaikkal, amit nehezíthet a magyar gazdaság relatív gyengesége a szomszédaihoz képest. A szűkülő hitelkínálat következtében tehát a környező országok kedvezőbb növekedési kilátásokkal kecsegtető vállalatai előnyt élvezhetnek a hitelfelvételnél.

További problémát jelenthet, hogy a magyar bankok túlnyomó többsége külföldi pénzintézetek leányvállalata: azaz hiába stabil a magyar bank-és pénzpiaci rendszer, ha a más piacon is érintett anyaintézmény csodbe megy. Ezen kockázatokat ugyanakkor némileg csökkenti, hogy a magyar pénzintézetek többsége jogilag teljesen független, gazdaságilag részben önálló intézmény, így a bajba kerülő anyabank továbbadhat hazai leányvállalatán, és közel sem biztos, hogy azt automatikusan magával rántja az anyacég csodje. Ilyen helyzetben felgyorsulhat a magyar pénzpiacon a koncentráció, a stabil hátterű bankok felvásárolhatják a bajba került anyabanktól a hazai leányvállalatot.

A hazai gazdaság erősen függ a nemzetközi vállalatoktól - az úgynevezett "transznacionáltsági mutató" szerint a fejlett államok közül az ötödik a függoségi rangsorban -, így egy nemzetközi bankcsod áttételesen itthon is komoly gondokat okozhat, ráadásul a működőtőke-beáramlás esetleges visszaesése is érzékenyen érintheti a magyar gazdaságot, és azon belül a bankrendszert.

A legkomolyabb (ugyanakkor alacsony valószínuségű) kockázati tényező, hogy a egyes, hazai leányvállalattal is rendelkező nemzetközi bankok veszteségeiről szóló hírek lakossági pánikreakciót idéznek elő. Ez Magyarországon nem lenne előmény nélküli: 1997-ben a Postabank csődjéhez vezetett a befektetői roham, melyet a bank csődközeli állapotáról szóló híresztelések indukáltak.

Növekedési áldozatok

Az elkövetkező idoszakban a világgazdasági recesszió hamar megjelenik a magyarhoz hasonló kis, nyitott gazdaságokban. Ráadásul a magyar vállalatok inkább beszállítóként vannak jelen a külföldi piacokon, így a hatás akár előbb is ideérhet. A hazai gazdaság területei közül az utóbbi két évben ugyanis kizárólag az export - és ezáltal a külföldi megrendelések nagy részéért felelő ipar - teljesített jól. A következő idoszakban azonban az export célországok növekedése az előrejelzések szerint szintén jelentősen csökkenni fog. Az elmúlt hónapokban az előrejelzésnek megfelelően az export és az ipari teljesítmény is visszaesett. Ezért a Political Capital számításai szerint a magyar GDP növekedése 2009-ben legalább 1 százalékponttal alacsonyabb lesz a kormány előrejelzéseinél.

A magas forintárfolyam szintén nehéz helyzetbe hozta az exportoröket. Ám az jelenleg megjósolhatatlan, hogy milyen hatással lesz a világgazdasági recesszió a forint árfolyamára.