A felügyelet a honlapján közzétett felmérésben megállapítja, hogy a kockázatok a hatályos szabályozás felülvizsgálatával részben megszüntethetők, illetve optimalizálhatók. A kockázatok lehetséges hatásainak elemzésekor a felügyelet arra hívja fel a figyelmet, hogy az összes alaptípust figyelembe véve a vagyongyarapodás mértéke az elmúlt egy-másfél évben az ingatlanalapok esetében kiemelkedően magas volt. A piaci koncentráció rendkívül magas, mivel négy alap adja az összesített nettó eszközérték több mint 96 százalékát. Az intézményi befektetők, elsősorban nyugdíjalapok a befektetők körét csak színesítik, de a befektetési jegyek tulajdonosai tulajdonképpen a háztartások, a nagyszámú kisbefektetők lettek - teszik hozzá.

Nem kellően felkészültek

A PSZÁF véleménye szerint az ügyfelek, befektetők nagy része valószínűleg nincs tudatában minden részletre kiterjedően az ingatlan befektetési jegy vételéből és tartásából eredő kockázatoknak. Azok a jellemzők, amelyek olyan vonzóvá tették az ingatlanalapokba történő befektetést, mára jórészt megszűnni látszanak. Ide sorolják az egyéb instrumentumokhoz képest magas hozamokat, vagy az értékálló befektetés hagyományosan hazai képzetét az ingatlanokkal kapcsolatban.

Egyelőre a teljesítmények, hozamok lassú csökkenése, illetve a másik kockázatmentesnek ítélt befektetési lehetőséggel - kötvényalapok - szembeni hozamprémium fokozatos csökkenése csak azt eredményezte, hogy a tőkebeáramlás tendencia-szerűen lassult - állapítja meg a felügyelet. Hozzáfűzik, hogy ez pillanatnyilag az alapkezelők számára kedvező folyamat, mivel az alapok jelenlegi ingatlankitettsége rendkívül alacsony, ennek megfelelően likviditása kiemelkedően magas.

Alternatív irányba

Kockázatosnak nevezik, hogy az elmúlt években megszokottól elmaradó  teljesítmények miatt a befektetők más alternatív befektetési lehetőségeket kereshetnek. Az alapokból történő tőkekiáramlás, főképpen egy lényegesen alacsonyabb likviditás mellett komoly veszélyeket hordoz magában - figyelmeztetnek. Nem kizárólag a kényszerértékesítések veszteségei, de a kifizetések befektetők számára legtávolabbi időpontban történő ütemezése is bizalmi válságot okozhat, és ebben az esetben reális veszély a bizalomvesztés átterjedése az egyéb befektetési alapok esetében is - indokolja a felügyelet.

Nem igazán piaci

A PSZÁF szerint további kockázat adódik a magyarországi ingatlanalapok portfóliójában elhelyezett ingatlanok értékeléséből és hasznosításából. Az ingatlanok kihasználtsága jónak mondható a felügyelet szerint, ugyanakkor a bérlők diverzifikációja egyes esetekben rendkívül alacsony.

A felügyelet ismerteti azt is, hogy a háztartások többsége olyan termék birtokában van, amelyre a jelenlegi szabályozás alapján úgy tesznek közzé nettó eszközértéket, hogy a mögöttes termékek értéke nem nyilvános árfolyam-alakulás, nem nyilvános piaci áringadozás alapján alakul ki. Amennyiben a befektetési jegy visszaváltások időben elhúzódnak a kényszerértékesítések során, értékvesztés jelentkezik, ez a háztartások számára váratlan negatív esemény akár túlzott reakciót is kiválthat - fűzik hozzá.