Az igazságügyi és rendészeti miniszter benyújtotta a teljes körű lakossági hitelnyilvántartás (tlh) megteremtését célzó törvényjavaslatot az országgyűlésnek. "A központi hitelinformációs rendszerről" címet viselő tervezet nem a hitelintézeti törvényt (Hpt.) módosítja, hanem önálló törvény, amelybe beemelték a jelenleg hatályos szabályozást is - a vállalkozások esetében a teljes körű nyilvántartásra, a természetes személyek esetében pedig a negatív adóslistára vonatkozó rendelkezéseket -, kiegészítve a tlh-ra vonatkozó szabályokkal.

A tlh a lakosság esetében tehát nem felváltja, hanem kibővíti a jelenlegi negatív listás nyilvántartást. A tlh létrehozásának célja az ügyfelek fizetőképességének jobb megismerése. A teljes listás rendszerben ugyanis a hitelkérő valamennyi érvényben lévő hitelszerződésének adatai, és az azokhoz kapcsolódó negatív események is regisztrálva lesznek, így megállapítható lesz, hogy milyen adósságszolgálati terhei vannak, az új hitelt teljesíteni tudja-e, vagy megadása nagy biztonsággal fizetésképtelenné tenné.

A tlh megteremtése a törvényjavaslat indoklása szerint a jövőben jelentősen mérsékelheti a lakosság túlzott eladósodásának kockázatát, ami közérdek. Már most megállapítható ugyanis, hogy jelentősen nő a napi megélhetést szolgáló, teljesíthetetlen feltételek vállalása melletti hitelfelvételek száma, s előfordul az is, hogy az adósságspirálba kerülő a korábbi hitelszerződésből eredő kötelezettségét új hitellel próbálja teljesíteni.

A teljes körű lakossági hitelnyilvántartás kiküszöbölheti a negatív lista egyoldalúságát is, mert a teljes listán megjelenő pozitív információk hatására a feketelistások egy része ismét hitelezhetővé válhat - érvel a javaslat. A negatív adatok átadásának feltételei a tervezet szerint nem változnak, ezek továbbra is kötelezően bekerülnek a központi hitelinformációs rendszerbe (khr). A pozitív hiteladatok átadását ugyanakkor megtilthatják a lakossági ügyfelek, ennek tényét azonban néhány alapadattal regisztrálni fogják a khr-ben. A hozzájáruló nyilatkozatot később is meg lehet tenni, a tiltó nyilatkozatot pedig vissza lehet vonni.

A javaslat előírja: ha a pénzügyi szolgáltató a khr-ből igényelt adatokat, ezeket, valamint az ügyfél hitelképességére vonatkozó lényeges következtetéseit meg kell ismertetnie az ügyféllel, és szükség esetén figyelmeztetnie kell a hitelfelvétel kockázataira. Ennek célja az, hogy a hitelfelvevő megértse a kockázatok mibenlétét, nagyságát, és felelősen tudjon dönteni.

A rendelkezések nem tiltják, hogy a pénzintézetek a nagy kockázatot jelentő adóssal hitelszerződést kössenek, figyelmét azonban fel kell hívniuk a fokozott kockázatra, az ügyfélnek pedig ezt külön nyilatkozatban tudomásul kell vennie.Ellenkező esetben az ügyfél más hitelezőjének kereseti kérelmére a bíróság megállapítja, hogy a referenciaadat-szolgáltatónak a szerződés biztosítékaként fennálló jelzálogjoga hatálytalan. Új rendelkezés az is, hogy a khr-ben szereplő adatokat a nyilvántartott személy az adatok átadásához hozzájárulva is megjegyzéssel, magyarázattal egészítheti ki, aminek az úgynevezett negatív adatok esetén lehet jelentősége.

Az ügyfélvédelemmel és jogorvoslattal kapcsolatos eddigi szabályok a javaslat szerint megfelelőnek bizonyultak, a kiegészítő szabályok (például többlet tájékoztatás, az adatátadás megtiltásának lehetősége) az új adatbázis miatt váltak szükségessé. A Hpt.-beli szabályozás most évente egy alkalommal teszi lehetővé az információk ingyenes lekérdezését; a javaslat szerint a nyilvántartott személy bármikor, korlátozásoktól és költségektől mentesen megismerheti a KHR által róla nyilvántartott adatokat.

A másik lényeges változás a mostani szabályozáshoz képest, hogy lényegesen lerövidülnek az ügyfél-tudakozványra és a kifogásolási eljárásra vonatkozó határidők. A kifogás érdemi elintézésére nyitva álló határidő a javaslat szerint 15 napról 3 napra csökken. A törvény - elfogadása esetén - 2009. május 1-jén lép hatályba. A pénzügyi szolgáltatóknak a hatályba lépéstől számított 45 napon belül írásban tájékoztatniuk kell ügyfeleiket az általuk vezetett szerződések tartalmáról, adatátadási kötelezettségükről, a khr-re irányadó szabályokról, a nyilvántartás céljáról, az ügyfeleket megillető jogokról, valamint arról is, hogy a KHR által kezelt adatokat csak a törvényben meghatározott célra lehet felhasználni.

A természetes személy ügyfelek ugyancsak 45 napon belül, írásban megtagadhatják a hozzájárulást adataik átadásához. A tiltakozás hiányában adataik átadhatóak. A referenciaadat-szolgáltatóknak legkésőbb a törvény hatályba lépésétől számított 90 napon belül kell átadniuk fennálló szerződéseik meghatározott adatait, így elvileg augusztusra már egy jól használható adatbázis jöhetne létre.

A teljes körű lakossági hitelnyilvántartás megteremtésén évek óta dolgozik a Magyar Bankszövetség, a PSZÁF, az MNB, a PM és a khr-t működtető BISZ, a javaslatot benyújtó IRM koordinálásával. Az adatbázis létrehozását a korábbi adatvédelmi biztos ellenállása gátolta. Jóri András, a jelenlegi adatvédelmi ombudsman a tlh-ról való kormánydöntés ismertetésekor közölte: minden rendelkezésére álló eszközzel fel fog lépni a teljes körű hitelinformációs rendszer létrehozása ellen. Azért ellenzi a tlh-t, mert a kezdeményezés szerinte a pénzügyi válságot ürügyként használva, alkotmányos cél híján, elsősorban üzleti érdekekből, szükségtelenül és aránytalan módon korlátozná az állampolgárok - köztük a megbízható adósok - alkotmányos jogait.