Nagyon lényeges, talán az árfolyamveszteség mértékével felérő kérdés volt a kezdetektől a forintosítás utáni hitel kamatának megállapítása. A végtörlesztés idején tisztán látszódott, hogy folyamatosan emelkedtek a kamatok 2011 októbere és 2012 januárja között. Ez is azt mutatta, hogy a közvetítők részvétele a kiváltásokban szükséges lett volna, s semmivel sem lettek olcsóbbak a hitelek az ő kizárásuk révén, sőt… Másrészről, ha csak a bankokon múlik, ők nyilvánvalóan törekedni fognak olyan kamatok megállapítására, amelyek révén legalább részben mérsékelni tudják az elszámoltatás okozta veszteségeiket.
A törvény éppen ezért előírja a devizahitelt váltó forinthitelek kamatperiódusát, az induló kamat mértékét, ennek változtatási lehetőségeit és az alkalmazandó referencia-kamatlábat egyaránt.
• kötelezővé teszi a referencia kamatlábat
• kötelezővé teszi az alkalmazandó referencia kamatot a 3 havi BUBOR formájában
• az induló kamat mértékét a 3 havi BUBOR-ra rakódó kamatfelár határozza meg
• az induló kamat nem haladhatja meg azt a kamatot, amit először a bank (bevezető időszaki kedvezmények nélkül) a deviza hitelnél alkalmazott
• a hitelek nagy részénél a kamatfelárat utólag kell kiszámítani a folyósítás napján az adott devizára vonatkozó három hónapos londoni bankközi kamatláb vonatkozó értéke alapján
• a fentieken túl azt is törvénybe foglalta a jogalkotó, hogy a 3 havi BUBOR-ra rakódó kamatfelár milyen időközönként változtatható.
„Sajnos nem, mert ha a 3 havi BUBOR értéke változik, akkor a referencia kamat változását a bank lekövetheti majd a kamatperiódus végén, vagyis az általa alkalmazott kamatperiódusok végén átállíthatja a kamatot a piaci kamatszint változásának megfelelően.” – mondja Dr. Tóth Tamás közgazdász, az Okoshitel tulajdonosa.
A tanácsadó cég tulajdonosa szerint borítékolható, hogy ezeknél a hiteleknél a lehető legrövidebb kamatperiódust, a 3 hónapost fogják alkalmazni, mást ugyanis a törvényalkotó nem írt elő. Praktikusan ez azt eredményezi majd, hogy a piaci kamatszint változását a lehető leggyorsabban, negyedévente átháríthatják majd az ügyfelekre, ami magában hordozza annak lehetőségét is, hogy egy esetleges drasztikusabb alapkamat emelés jelentős mértékben, akár 50%-al megemelheti a forinthitel törlesztőjét.
„Ezzel pedig odaveszhet mindaz a könnyebbség, amit el szerettek volna vele érni. Persze, túl szép lett volna egy 5-6 %-os forinthitel kamatszintet évekre berögzíteni, mikor a támogatott új lakáscélú hiteleknél is 6% ennek a minimum szintje, az alatt nincsen. Mindezt csak azért hangsúlyozzuk, mert könnyen érhetik majd még meglepetések havi törlesztő szintjén a most „megmentett” deviza hiteleseket.”- összegzi a jelenlegi helyzetet Dr. Tóth Tamás.
