A javaslat célja, hogy esélyt nyújtson a megváltozott munkaképességű személyek számára a munkaerő-piaci  elhelyezkedésre, növelje a foglalkoztatást, megbízható jövedelmet nyújtson nekik a szuverén élethez. Rokkantsági nyugdíjban csak azok az aktív korúak részesülnek majd, akik teljes értékű munka végzésére rehabilitációval sem tehetők képessé - olvasható a törvényjavaslat indoklásában.

Négy pillér

Az első, és egyik legfontosabb pillér a korszerű minősítési rendszer megteremtése, amely az egészségkárosodás és szakmai munkaképesség-változás megállapítása mellett nem az elveszett, hanem a megmaradt, fejleszthető képességekre, a rehabilitációs esélyekre koncentrál, és ezzel megalapozza az érintettek visszatérését a munka világába.

A második pillért az jelenti, hogy a legalább 50 százalékos egészségkárosodást és szakmai munkaképesség-változást szenvedett, de rehabilitálható személyek számára a rokkantsági nyugdíj helyett a határozott idejű, maximum hároméves időtartamra megállapítható ellátást, a rehabilitációs járadékot vezetik be. Ennek célja, hogy a teljesértékű munka végzésére alkalmassá tehető, megváltozott munkaképességű személyek jövedelmét pótolja addig, amíg be tudnak lépni a munkaerő-piacra.

A harmadik pillér az, hogy az orvosi, a szociális és a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások összehangolt fejlesztése keretében mindenki számára egyéni rehabilitációs terv készül.  

A negyedik pillért a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának elősegítése jelenti.

Az Országos Orvosszakértői Intézet főigazgatója, Juhász Ferenc az ülésen elmondta, hogy jelenleg mintegy 460 ezer aktív korú megváltozott munkaképességű ember él Magyarországon, akiknek kevesebb mint tíz százaléka dolgozik hivatalosan. A tervek szerint 2008-tól induló programtól azt várják, hogy ez az arány 30-50 százalékra emelkedik. Az új rendszer többletköltségét, a mintegy 60 milliárd forintot, elsősorban uniós forrásokból fedezik majd.