Bár a 35-49 éves magyar lakosság egyre nagyobb hányadát foglalkoztatja, hogy miből fog megélni idősebb korában, mégis kevesen tesznek félre. Az elégtelen jövedelem mellett a pénzügyi szolgáltatókkal és a politikával szembeni bizalmatlanság is szerepet játszik abban, hogy nem spórolnak a magyarok. A megkérdezettek alig 12 százaléka állítja, hogy egyáltalán nem foglalkoztatja az a kérdés, hogy miből fog később megélni, míg minden negyedik érintett gyakran, minden ötödik nagyon gyakran foglalkozik ezzel a problémával - derül ki a felméréséből.
A megkérdezettek 70 százaléka a betegségek kialakulásától fél, kétharmaduk viszont a várható anyagi nehézségek kapcsán fogalmaz meg komoly aggodalmakat. Ennek ellenére a nyugdíj-előtakarékosság terén a magyarok nem állnak jól. A felmérés eredménye szerint a kutatásban érintett korcsoport kétötöde egyáltalán nem rendelkezik a kötelezőn felül időskori megtakarítással.
Az időskori megtakarítással nem rendelkezők - nem meglepő módon - legtöbbször anyagi okokkal indokolják, hogy nem spórolnak: bő háromnegyedük nyilatkozott úgy, hogy nem tud félretenni erre a célra. A válaszadók viszonylag jelentős része - 14, illetve 12 százaléka - jelölte meg indokként a pénzügyi szolgáltatókkal, illetve a politikai környezettel szembeni bizalmatlanságot. A gazdasági környezettel szembeni aggodalmakat is figyelembe véve már több mint 40 százalék azok aránya, akik az előtakarékosságtól a bizalmatlanság miatt zárkóznak el.
A legjobb, ha havonta kapjuk a pénzt
A felmérés adatai szerint a 35-49 célcsoport kétötöde lenne nyitott időskori előtakarékosságra, ami a teljes magyar lakosságra vetítve csaknem egymillió embert jelent. Az előtakarékosságra nyitott válaszadók legnagyobb része, 71 százaléka havi rendszeres juttatást igényelne megtakarításaiért cserébe, magasabb szintű egészségügyi ellátásra 13, színvonalasabb idősotthoni ellátásra pedig 12 százalékuknak lenne igénye. Tanácsadásra 32 százalékuk lenne nyitott, ám közülük is csak minden harmadik lenne hajlandó fizetni ezért.
A nyugdíjas évekre szóló megtakarítások közül az önkéntes nyugdíjpénztári befektetések a legnépszerűbbek - ilyenekkel a válaszadók harmada rendelkezik -, azokat pedig a befektetéssel kombinált életbiztosítások követik a rangsorban, amelyekről a válaszadók 27 százaléka tett említést. A nem túl régen elérhető nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz) már 6 százalékos részt hasított ki magának, míg ennél valamivel még kisebb a részvénybe és más értékpapírokba fektetők aránya.
Az átlag felett keresők havi 60 ezret raknának félre
2011 februárjában a Budapest Bank és a Budapest Alapkezelő megbízásából a Gfk Hungária Piackutató Intézet is végzett egy kutatást, amely az átlagjövedelem (bruttó 200 ezer forint) felett keresők megtakarítással kapcsolatos magatartását és attitűdjeit vizsgálta. Eszerint a megkérdezettek 74%-a most fontosabbnak tartja, hogy legyen megtakarítása, mint 5 évvel ezelőtt, 61%-pedig többet tervez félretenni 2011-ben, mint korábban. A kutatásban résztvevők idén havi 60 ezer forintot szeretnének megtakarítani, 11 ezer forinttal többet, mint eddig. 94%-uk havi rendszerességgel tenne félre, és kétharmaduk legkésőbb márciustól kezdené a gyűjtögetést. Az Szja-változások hatására a megkérdezettek 65%-ának nőtt a jövedelme. A jövedelemnövekményről beszámolók jellemzően részben vagy egészében megtakarítják a keletkező többletet (38%), míg közel harmaduk (30%) azt a havi kiadások (rezsi, egyéb fix költségek) fedezésére fordítja. 13%-uk tervezi, hogy a plusz bevételből előtörleszti vagy teljes egészében kiváltja meglévő hitelét, míg tizedük még nem döntötte el, hogy elkölti vagy feléli-e a többletforintokat.
A jövedelemnövekményről beszámolók elsősorban biztonsági tartalék képzésére, lakás- és nyugdíjcélra illetve családtagok támogatására kívánnak félretenni. A megtakarítási formák népszerűségét vizsgálva kiderült, hogy még mindig a lekötött betét a legnépszerűbb (67%), ezt követi az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás (45%) és a befektetési alapok (43%). Elsősorban a felső jövedelmi szegmensbe tartozók körében növekedett az értékpapír alapú befektetések vonzereje, köszönhetően a körükben tapasztalt magasabb kockázatvállalási hajlandóságnak és szintén ők azok, akik nyitottabbak az újabb megtakarítási konstrukciók igénybevételére.
